A nyílt ellenségeskedés újabb fullánkja

Moszkva. Egy exvilágbajnok szájából különösképpen nem hangzik sem jól, sem szépen egy sakk-világbajnoktárs szapulása, ez az íratlan szabály azonban bizonyosan nem tartozik Anatolij Karpov házireguláinak gyűjteményébe, merthogy alaposan leszedte a szentelt vizet Garri Kaszparovról. Nemcsak hogy megkérdőjelezte Kaszparov képességeit, de egyenesen azt találta mondani, hogy a világranglista vezetője sakkozni sem tud...

A két orosz nemzetközi nagymester korábban sem evett ugyan egymás tenyeréből, sőt találkozni is csak akkor találkozott, ha közös asztalhoz ültették őket, persze nem holmi vendéglőben, hanem egy-két sakktornán, meg leginkább a világbajnoki döntőben. Éppen ez utóbbiból ered a kölcsönös ellenszenv, de az utálat kifejezés sem tűnik különösebben erős minősítésnek a szellemi sport eme két óriásának kapcsolatát illetően.

A most 52 éves, ismerői szerint nagy taktikus, precízen játszó, bár nem túl fantáziadús Karpovot a nagyvilág annak idején a szovjet rendszer tipikus figurájának titulálta, a bolsevik párt kirakatemberének, akinek a sportsikerei, így világbajnoki győzelme is a kommunista társadalmi rend nagyszerűségét volt hivatott jelképezni, népszerűsíteni, míg az őt a trónról letaszító, örménynek született, de sakk-karrierjét szovjet, majd orosz színekben kiteljesítő, jelenleg 41. életévében járó Kaszparov kezdettől az érzékeny, állandóan újat kereső, megzabolázhatatlan lázadó típusát testesítette meg. Ettől persze elvben még megférhettek volna egymás mellett, vagy legalább egymástól távol, csakhogy az őket nagyon is elválasztó közös cél, a sakkvilágbajnoki trónus meghódítása és uralása elkerülhetetlenül szembefordította egymással. Az ellenszenv nyílt ellenségeskedésbe azután csapott át, hogy 1985-ben, az akkor már tíz éve uralkodó Karpovtól Kaszparov alig 22 esztendősen elorozta a világbajnoki címet. Jóllehet Karpov később még egyszer visszakapaszkodott a sakkvilág tetejére, az elmúlt esztendőkre újfent Kaszparov vitathatatlan világelsősége nyomta és nyomja rá bélyegét.

Karpov friss kirohanásához az apropót Kaszparov amúgy számára rengeteg pénzt, dollárszázezreket termelő melléktevékenysége, a sakk-komputerek elleni fellépései szolgáltatták. Tudniillik a FIDE-lajstromot vezető sztár az embertársakkal szembeni többnyire meggyőző sikerei után a számítógépekkel vívott szellemi ütközetekben már nem remekelt annyira. Kevésbé visszafogott értékeléssel: egyenesen leégett az ember és gép virtuális térben zajló világbajnokságán.

Ami persze nem teljesen igaz, hiszen 1996-ban Kaszparov legyőzte Deep Blue-t, bár egy évre rá a masina továbbfejleszett változatától kikapott, idén pedig csak nehézségek árán mentette végül is döntetlenre az X3D Fritz fantázianevű komputer elleni, négy partiból álló összecsapását.

A minapi izzadságos ütközet után Karpov kerek perec kimondta: „A sakk-komputerek egyre kiválóbbak, a legjobb emberi elmék azonban még így is felülmúlják a gépeket. Ezért nem értem Kaszparov vereségeit, amelyeket a számítógépektől elszenvedett. Illetve, dehogyisnem értem: baj van a képességeivel, úgy fest a dolog, hogy mégsem tud sakkozni „

Azt persze Karpov nem tette hozzá, hogy ő maga bizony a sportszakmai géptelenség híve, hogy nem szokott mesterséges agyak ellen játszani, főképpen nem nagy csinnadratta mellett, még sok pénzért sem.