Tizenhárom éve alakult a Varjos zenekar

2003-ban az egykori Tücsök gyermekzenekar zenészei alapították az autentikus magyar népzenét játszó Varjos együttest. A FolkEurópa Kiadónál 2013-ben jelent meg első, jubileumi albumuk. Az újabb lemez megjelenését a jövő év elejére tervezik.

Párkány

„A Tücsök zenekar 1984-ben a Kisbojtár kísérőzenekaraként alakult. Nevét az akkori prímás becenevéről kapta. A Varjos névválasztása nem volt ennyire egyértelmű. Negyven-ötven lehetséges név is felmerült. Egy szőgyéni fellépésünk után is a névről vitáztunk, amikor a szomszéd asztaltól odajött hozzánk egy ismeretlen fickó, bemutatkozott és felajánlotta a segítségét. Baracska Árpád grafikus volt az. A lehetséges nevekhez logókat tervezett, mi pedig kiválasztottuk a legtetszetősebbet, a varjút. Így lett a zenekarunk neve Varjos” – mesélte Madocsai Szilárd, az együttes menedzsere és klarinétosa.

A zenekar tizenhárom éve négy taggal indult. A prímás Alt István volt. Madocsai Szilárdon kívül a Varjos alapítói közé tartozik Madocsai Imre (brácsa) és Mocsi Péter (nagybőgő) is. Alt István helyét néhány év múlva Szabó „Suvi” Gábor vette át. A csapat egyetlen női tagja Varga Frida énekes. Tiszteletbeli tagjuk Salamon Attila (brácsa). Szakmailag Halmos Attila, a Tükrös zenekar prímása is segíti munkájukat. „Szinte minden hétre jut fellépés, amelyre mindenki egyénileg készül. Egy-egy nagyobb akció előtt természetesen közös próbát is tartunk. Az első album megjelenése előtt fél évig nagyon intenzív hétvégi próbákat tartottunk. Ekkor a fellépéseket kicsit hanyagoltuk” – nyilatkozta Madocsai Szilárd.

Kísérőzenekarként több hazai és külföldi fesztiválon és versenyen megfordultak. Önálló műsorukat Brünnben, Prágában, Erdélyben és Budapesten – legutóbb az Országos Táncháztalálkozón – is bemutatták. Nagyon szoros az együttműködésük a Pásztortűz néptánccsoporttal. „A táncházmozgalom a hetvenes években indult ország- és világhódító útjára. Párkányban azonban – az alkalmi táncházaktól eltekintve – nem volt hagyománya. Ezen szerettünk volna változtatni, amikor a Pásztortűzzel elkezdtük szervezni az első táncházszezont, amelynek nagy sikere lett” – mondta Madocsai Szilárd. Előfordul, hogy lakodalmakba is hívják őket zenélni. „A műsor összeállításánál fontos szempont, hogy a közönség jól szórakozzon. Lakodalmaknál ez hatványozottan igaz. Igyekszünk a vendégek kedvére tenni, ezért ilyenkor nemcsak népzenét, hanem könnyűzenei számokat is játszunk, miközben mi is jól szórakozunk. Koncz Zsuzsa zenéje vagy a Republic számai hegedűre, brácsára, klarinétra, bőgőre és cimbalomra hangszerelve teljesen új ízt kapnak” – magyarázta Madocsai Szilárd.

A Varjos elsősorban felvidéki népzenét ((Mátyusföld, Gömör, Bodrogköz, Magyarbőd, Ipolymente, Csallóköz) játszik, de a mai Magyarország (Somogy, Rábaköz, Kalocsa, Alföld, Szatmár, Elek) és Erdély (Bonchida, Magyarpalatka, Szék, Kalotaszeg, Székelyföld, Moldva, Gyimes, Pacalka) területéről származó zenék is szerepelnek repertoárjukban.

„Ha hirtelen egy idegen országban vagy földrészen – például Ausztráliában – ébrednék, és megkérdeznék tőlem, honnan jöttem, összeraknám a klarinétomat és játszani kezdenék. Egy országról, illetve tájegységről és az ott élő emberekről ugyanis mindent elárul a zenéje. Azt is, amit szavakkal nem lehet kifejezni” – jegyezte meg a Varjos muzsikusa.

Legközelebb a komáromi Spliff 447 zenekart mutatjuk be.