V. KRASZNICA MELITTAKomárom. Befejeződött a város legrégebbi köztéri szobra, a Klapka tér nyugati oldalán található Szentháromság-szobor restaurálása.A munkálatokra a város közel 30 ezer eurót fordított a műemlékvédelmi osztály költségvetéséből.
Szent Rókus visszakapta a botját és a kutyáját
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_14072238064316_5.jpg.webp?itok=HJ9fJ9M8)
V. KRASZNICA MELITTA
Komárom. Befejeződött a város legrégebbi köztéri szobra, a Klapka tér nyugati oldalán található Szentháromság-szobor restaurálása.
A munkálatokra a város közel 30 ezer eurót fordított a műemlékvédelmi osztály költségvetéséből. Csütörtöki András és Mézes Árpád restaurátor tájékoztatása szerint a két hónapig tartó felújítás során vizes és vegyszeres tisztítást, konzerválást, a hiányzó elemek pótlását, a fémrészek aranyozását, végezetül pedig az egész szobor hidrofobizálását végezték, azaz víztaszító réteggel vonták be. Érdekesség, hogy Szent Rókus lábához visszakerült a kutya alakja, amely az eredeti alkotáson rajta volt ugyan, de az idők folyamán tönkrement, az utóbbi restaurálások során pedig nem pótolták. A kutya mellett Szent Rókus „visszakapta” botját is. A szobrot az idők folyamán ötször restaurálták, legutóbb 1992-ben.
Mácza Mihály helytörténész Komárom – történelmi séták a városban című könyvében írja le a szobor történetét. Eredetileg az 1703-ban, a Rákóczi-féle szabadságharc idején tettek fogadalmat a komáromiak arra, hogy ha az osztrák és kuruc sereg közé szorult város megmenekül a fegyverek pusztításától, a piactéren szobrot emelnek Szentháromságnak. Erre utal a szobor déli oldalán olvasható latin felirat. Súlyos anyagi áldozatok árán sikerült fegyverszünetet kötni a kurucokkal, a fogadalmukról viszont megfeledkeztek a komáromiak. 1710 januárjában aztán pestisjárvány zúdult a városra és a rémület légkörében Cserkó István plébánosnak sikerült rávennie a város tanácsát a szobor felállítására. Először ideiglenes, fából faragott szobrot emeltek, a ma is álló alkotás alapkövét 1714-ben tették le és 1715-ben, Szentháromság vasárnapján avatták fel. Az 1763. június 28-i nagy komáromi földrengést követő engesztelő körmenetek is a Szentháromság-szoborhoz vezettek. Ezt a hagyományt élesztette fel tavaly a földrengés 250. évfordulóján Stubendek László városi Csemadok-elnök kezdeményezésére a Marianum Egyházi Iskolaközpont és a helyi plébánia.
A szobor talapzatán Páduai Szent Antal, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Xavéri Szent Ferenc és Szent Rozália alakja látható, előlapján, egy domborművön pedig Borromei Szent Károly. Az oszlop csúcsán a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport áll.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.