Senki sem tudja, mi lesz a kitelepített romákkal

Garamkissalón mintegy 400 ember él, túlnyomó részük roma, az önkormányzat pedig évek óta kilátástalan küzdelmet folytat a nyomor és a szegénység felszámolásáért. Sok helyi romának sincs háza, a roma gyerekek rendszerint csak az iskolában kapnak meleg ételt, több szülő börtönviselt, néhány gyerek pedig intézetbe került. Számos portán elképesztő higiéniai körülmények között, a legalapvetőbb lakhatási feltételeket mellőzve élnek.

Molnár Lajos, az önkormányzat képviselője úgy fogalmazott: a falu nem akadályozta meg további roma családok ideköltözését, de joggal tartanak attól, hogy a helyi romák és a betelepülő oláhcigányok közt a feszültség tovább fokozódik, ami kiszámíthatatlan konfliktusokhoz vezethet.

Mivel csütörtök reggel Kassai Lajos polgármester személyes okokból lemondott, ezért ideiglenesen a képviselők és a községháza dolgozói probálják megoldani a problémát. A múlt hét eseményeiről több jelentést is küldtek Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettesnek és Anina Botošová roma kormánybiztosnak, azonnali és gyakorlati segítséget kérve. Választ eddig nem kaptak. Garamsallón sem állapodtak meg konkrét lépésekben, egyelőre falugyűlés sem volt.

Péntekig még senki sem jelentkezett be lakosnak a helyi községházára, miként még senki sem mutatott be tulajdonlapot vagy bérleti szerződést a megvásárolt portákra vonatkozóan.

Felhalmozott adóság

Senki sem akadt a pénteki sajtótájékoztatón, aki megválaszolta volna az újságírók és a Lévai járásból érkező önkormányzati képviselők kérdéseit, mivel nem volt jelen annak az érsekújvári lakbérhátralékos családok kilakoltatást végző cégnek a képviselője, aki jelképes egy koronáért megvette a várostól a két lakóházat.

Anina Botošová romaügyi kormánymegbízott az újságírók előtt mélységes felháborodásának adott hangot, véleménye szerint a város azért adta el a két lakóházat, hogy ilyen módon szabaduljon a roma problémától. A kormánymegbízott arra volt kíváncsi, mit tett a város az államtól kapott félmillió koronás támogatással, amit a roma kérdés megoldására kapott. Ágh Péter, a városi hivatal elöljárója szerint a hivatalosan Roma település (Rómska osada) nevet viselő projekt elkészítésére fordították a pénzt, amelynek kivitelezésére többszöri próbálkozásuk ellenére sem kaptak pénzt, holott az építésügyi tárca mintaprojektként értékelte a benyújtott pályamunkát.

A sajtótájékoztató idején a városháza előtt mintegy harminc ember gyűlt össze a kiürített lakóházakból, valamennyien a vidéki családi házakból visszatértek a városba. Állításuk szerint, új otthonaik lakhatatlanok, és az odaszállított bútoraikat a helyiek elégették. Csatán kívül szinte mindenütt szidalmazták, fenyegették őket.

Ágh szerint a nem fizetők eddigi adóssága augusztusig elérte a 3,5 millió koronát. Évente 300-400 ezer koronát költött a város a két lakóház takarítására, és idén nyáron a Laktanya utcában kialakult vérhasfertőzés további 600 ezer koronájába került a városnak. „Abba nincs beleszólásunk, hogy az új tulajdonos hová költözteti a nem fizetőket. Nincs szó roma kérdésről, a város sosem tett különbséget a lakosai között, korábban több, nem roma lakbérhátralékos is utcára került” – tette hozzá Ágh.

Az érintett falvak önkormányzatainak többségével az idén augusztusban alakult nyitrai Akropolis estates Kft. tárgyalt az ingatlanvásárlásról. Három hasonló kezdőnevű céget is találtunk a cégjegyzékben, a legrégebben alakult már felszámolás alatt áll, képviselői között három orosz illetőségű vállalkozó van feltüntetve. A várossal tárgyaló Mediation KMCH Kft.-nek idén augusztusban megszűnt a nyitrai székhelye, a céget állítólag Besztercebányára költöztették.

Komáromban tüntette

„Lakást akarunk! Tetőt a fejünk !” – ilyen jelszavakat skandált pénteken délután a városháza előtti Klapka téren az a mintegy 40 fős roma csoport, akik a hét elején egykori lakásuk helyén, a Nagysoron vertek sátrat.

A városháza elé vonultak, hogy nyomatékot adjanak követelésüknek. A romák képviselőit, Vojtech Mészárost és František Tankot Hortai Éva alpolgármester fogadta. A több mint kétórás megbeszélést követően jegyzőkönyv született, amelyben lényegében összefoglalták az eddig történteket, attól kezdve, hogy Mészáros és a város aláírták az adásvételi szerződést. A jegyzőkönyv szerint Mészáros kijelentette: a jövőben az adásvételi szerződés értelmében és lehetőségihez mérten jár el. Egyben kérvénnyel fordul a városhoz, hogy a testület vizsgálja felül a kompenzáció lehetőségét, ami szerinte a lebontott épület fejében járna neki. Kérést intéz továbbá a kormány romaügyi biztosához is, hogy nyújtson segítséget a romák lakáshelyzetének megoldásához.

Mészáros nem kívánta kommentálni a történteket. Hortai Éva pedig ismét megerősítette korábban lapunknak kifejtett álláspontját, miszerint nem a város, hanem Mészáros úr köteles a romák elhelyezéséről gondoskodni. (buch, száz, vkm)