Névtelen Görgei-szobor Komáromban

Komárom

Születésének 200. évfordulójának alkalmából szobrot állítottak Komáromban, az Európa udvarban Görgei Artúr honvédtábornoknak, aki az 1848/49-es szabadságharc idején több alkalommal volt a honvédség fővezére.

A szoboravatáson Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese Görgei Mikszáth Kálmánhoz intézett szavait idézte: „Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.” A szónok rámutatott, hogy a felvidéki Torporcról származó hadvezér életútját végigkísérte a szerénység, az alázat, akinek erényeiből ma is erőt meríthetünk. A világosi fegyverletételt követően Kossuth árulónak nevezte őt, ami sokáig meghatározta a róla alkotott képet, noha 1884-ben Klapka György és több száz honvédtiszt memorandumban állt ki mellette, és cáfolta, hogy áruló lett volna. Prókai Gábor művészettörténész szavai szerint ma is állásfoglalást jelent szobrot állítani Görgeinek. Kiemelte hadvezéri erényeit, személyes helytállását, a komáromi csatákban játszott szerepét: 1849 áprilisában felmentette a várost az ostromzár alól.

Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a huszadik abban a sorban, amelyet a 2000-ben alakult Palatinus Polgári Társulás állíttatott az Európa udvarban. Üröm az örömben, hogy a szobor talapzatán ezúttal sem tüntették fel, kit is ábrázol az alkotás. Litomericzky Nándor, a társulás elnöke úgy magyarázta, azért, mert nem hajlandók az abszurd államnyelvtörvénynek eleget téve szlovák nyelvre lefordítani történelmi személyiségeink nevét. Azokét ráadásul, akik 1918-ig tevékenykedtek, szlovák helyesírás szerint kellene kiírni. Emiatt nincs feltüntetve például Kossuth, Széchenyi, Batthyány és legújabban Görgei neve sem. Sajnos, így viszont a külföldi turisták, és sokan a helybeliek közül sem mindig tudják, kit is ábrázol egyik-másik szobor. Abszurd törvény abszurd megoldásokat von maga után.