Nem építenek légvárakat

Csányi Csaba, harminchárom évesen a losonciak egyik legtapasztaltabb játékosa. Az első ligát is megjárt labdarúgó tizenöt évvel ezelőtt öltötte először magára a losonci felnőtt csapat mezét, ezért jól ismeri kenyéradóját. „Hosszú ideje vagyok a klubnál, hogy megérezzem, valami elkezdődött. Eddig minden bajnoki idény előtt megvoltak a nagyszabású tervek, melyek fordulóról fordulóra egyre halványultak. Az idén azonban mindvégig kitartott a határozottság. A mostani siker a játékosok, a vezetőség és az edző közötti harmonikus együttműködésnek eredménye. Örülök a sikernek, de már valahol arra gondolok, miként tudunk majd megfelelni az elvárásoknak. Tapasztalatból állíthatom, nem lesz könnyű” – fűzte hozzá a hátvéd.

Én adom a passzt, te adod a gólt

A jól záró védelem mellett az eredményes csatársor volt a losonciak legjobb fegyvere. Rapi Zsolt remekbe szabott átadásait legtöbbször a nem véletlenül lett házi gólkirály, Michal Doležal értékesítette. „Nagyon jól megértjük egymást, a szlovák csapatok ellen magyarul értekezünk a pályán, és nem egyszer kihasználtuk az ebből adódó előnyt. A II. ligában azonban akadnak olyan együttesek, melyek ellen ez a taktika nem nagyon válna be” – árul el egy műhelytitkot a gyorsléptű Rapi. A rimaszombati nevelésű játékos Michal Doležal, aki hidegvérűen értékesíti a gólpasszokat, szintén hasonló szellemben nyilatkozott, megtoldva, ha Zsolti még jobban igyekezne, kiváló játékos kerekedne belőle. „Érzem, olykor nagyobb fokozatra kellene kapcsolnom. Az utolsó fordulókban magamat is megleptem azzal, ahogyan hajtottam” – tette hozzá az előkészítésben jeleskedő Rapi.

Kováč, a sikerkovács

Vojtech Kováč. Az edző, aki sikeresen kovácsolta össze a bajnokság elején jelentős változásokon átesett játékoskeretet. A táblázat első felét tűzték ki neki célul, e helyett a második ligába vezette védenceit. „Nem lehet senkit sem kiemelni, egységesen alkottak jó csapatot a fiúk. Mikor kezdtem hinni a sikerben? Szerintem a Kysucký Lieskovec elleni, zöld asztalnál, játék nélkül megnyert találkozó után kezdtem bízni a bajnoki diadalban” – árulta el a sikeredző, aki még nem tudja, magasabb osztályban is a losonci kispadon foglal-e majd helyet. A második ligához ugyan nincs megfelelő képesítése, de a játékosok nagyon szeretnék, ha legalább másodedzőként a csapatnál maradna. Nála mi is az eredményesség és futballfilozófiájának titka? „Összekovácsolni a társaságot, és arra törekedni, hogy tudásuk legjavát nyújtsák.”

Ahol a szálak összefutnak

Krišta Norbert a losonci labdarúgás alfája és omegája. Az egykori edző, aki Rimaszombatban Szikora György mellett is dolgozott, jelenleg a háttérből szervezi a klub életét. Elképzelései jelzik, nem légvárakat építenek, hanem felelős és céltudatos munka folyik Nógrádban. „Sokat jelent számunkra a feljutás, hiszen Losonc városa gazdag futballhagyományokkal rendelkezik. Nem átszállóhelynek tekintjük a második ligát, hosszú távon tervezzük a klub jövőjét. Nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlásra, ifjúsági csapatunk az I. ligában szerepel. A műfüves pálya megépítése is az előremutatás irányvonalát képviseli. Sajnos, még nem mindenki tud azonosulni ezzel az újfajta filozófiával, de tudom, hogy jó úton járunk. Munkánkkal kell meggyőznünk a kétkedőket, hogy érdemes és gyümölcsöző időt, pénzt és energiát fektetni a losonci labdarúgásba.”

Jöhetnek tehát a rimaszombatiak

A Slovan, a DAC II. ligás vendégjátéka ünnep lesz Nógrádban, de amiről már most beszélnek, az a rimaszombatiak elleni csúcsrangadó. „Nyerünk, és egy-két védőt biztosan beültetek a hintába” – fogadkozik Rapi Zsolt. „Néhány gólt a II. ligára is tartalékoltam, különösen a Rima-partiak ellen” – állítja Doležel, aki nem szívet melengetve gondol vissza egykori egyesületére. Csányi Csaba más úton közelít a témához: „A legfontosabb, hogy helytálljunk. Hiszem, hogy a csapat képes jó eredményeket elérni, különösen hazai pályán lehetünk veszélyesek, nem fogunk sereghajtóként kullogni a mezőny után. A II. ligát meg kell érdemelni, és rá kell szolgálni.” A klubvezetőség most azon dolgozik, hogy megtartsa és megerősítse az együttest.

Mi lenne jobb, idegenben vagy otthon kezdeni az első körben? „Mindegy. Nem, talán mégiscsak jobb lenne hazai pályán, néhány ezres nézősereg előtt kezdeni a pontvadászatot. Természetesen hárompontos csattanóval” – tette hozzá Milan Mrva klubelnök.

A LAFC játékoskerete

Kapusok: Mário Michalik (születési év: 1973), Peter Lauko (1985).

Hátvédek: Pavel Pračko (1980), Csányi Csaba (1971), Peter Koreň (1976), Norbert Ilko (1979), Roman Balaško (1982), Végh Róbert (1981).

Középpályások: Ján Košút (1980), Radoslav Tomko (1973), Püspöky Tibor (1971), Ľubomír Ľupták (1978), Bohuš Drugda (1980), Marián Berky (1977).

Csatárok: Rapi Zsolt (1980), Michal Doležel (1974), Radoslav Máč (1984).

Edzők: Vojtech Kováč, Juraj Randlísek.