Összetett kérdések

Mondhatnánk némi rosszindulattal azt is, hogy nem csökkenti, hanem épphogy növeli a dezinformáció mértékét és még a valósnál is nagyobb árkokat ás. Ilyen rossz példa a CEDMO a nyári szünetben nagy nyilvánosságot kapott nagy dezinformációs kutatása. Ennek a kutatásnak a hangsúlyos részét képezte egy olyan kérdés, amiből levezették, hogy a szlovák lakosság komoly része szerint jólét van Oroszországban. A hír pedig éppen eléggé érdekes ahhoz, hogy a média foglalkozzon vele – csak épp a lényegében megtévesztő.

Az orosz jólétre vonatkozó kérdés, ami az újságok címoldalára került, eleve egy nagyon furcsa képződmény, ami a megalkotásánál aligha láthatott képzett szociológust. Többszörösen összetett mondat és így tették fel – szlovákul: „Mennyire tartja hihetőnek az állítást: a nyugati média és a kormányok megtévesztik a nyilvánosságot, miszerint Oroszországban nyomor van és a szankciók működnek. Ennek az ellenkezője igaz, Oroszországban jólét van.” Ha valaki figyelmesen elolvassa (hát még ha élőszóban szembesül vele), akkor nagyon gyorsan kiderül, hogy nem egy kérdésről van szó, hanem egy egymásra épülő állításhalmazról, amiben eleve nehéz értelmezni, mi is a valódi kérdés. Az, hogy vajon a nyugati média és a kormányok megtévesztik-e a nyilvánosságot? Vagy úgy egyébként nem tévesztik meg a nyilvánosságot, mindössze az orosz szankciókat és életszínvonalat tekintve? Esetleg a kérdés lényege, hogy Oroszországban jólét van? Egyáltalán mi az a jólét, hogy valaki az előzetes félelmekkel szemben mégis vehet Coca-Colát a sarki boltban, használhat vízöblítéses vécét – a világ nagyobbik fele még mindig nem –, vagy eszetlenül szórhatja a pénzét, mert úgyis sok van neki? Mindenki azt lát bele, amit csak akar. A válaszadók is és a válaszokat értelmező újságolvasók is.

A közhangulatot és a megnyilvánulásokat tekintve valószínűleg igaz az az állítás, hogy a jelenlegi kormánykoalíció szavazói, a Smer, az SNS választói, esetleg a hozzájuk ideológiailag sok kérdésben nagyon közel álló Republika-szimpatizánsok hajlamosabbak Oroszország felé húzni, jobbnak látják Moszkva helyzetét a valóságosnál és zsigerből bizalmatlanok a fősodratú sajtóhírekkel szemben. De egy ilyen felmérés az ehhez hasonló összetett kérdésekkel legfeljebb arra alkalmas, hogy a nyilvánosság meg a kutatók sztereotipikus és akár teljesen valótlan tulajdonságokkal ruházzák fel a csoportot. Merthogy bár a puszta számok alapján igen, de a valóságban nem gondolta az ország 30 százaléka és a Smer-szavazók csaknem fele, hogy Oroszországban jólét uralkodik – még ha ki is lehet őket nevetni érte. De ezek a válaszadók abban őszintén hisznek, hogy a nyugati közvélemény torzítja az információkat, legyen szó akár az orosz életszínvonalról, akár a szankciók következményeiről. Esetleg hibáztatják a Nyugatot a szerintük logikátlan lépéseikért. Kinevetni őket nem érdemes, megérteni a gondolkodásmódjukat pedig nehéz, de megoldható feladat – mondhatni, ez is egy összetett kérdés.