Az információk tengerében úszunk, rengeteg a hírforrás. Ez nem lenne baj, ha minden információnak lenne valóságalapja, ha igaz lenne, amit olvasunk, hallunk, nézünk. De nincs így, és ez a baj. Az iskolában azt tanultuk, hogy az a jó információ, amely időben érkezik, igaz és hiteles – releváns.
Jaj neked, igazság!

Mert ha döntenünk kell, és nem ismerjük az igazságot, annak hátterét, akkor rosszul is dönthetünk. A legutóbbi pénteki polgári tiltakozáson egy egyszerű dolog érintett meg igazán. Egy fiatal nő hullámpapírra írva két szót emelt magasra, pirossal keresztbe húzva átlósan: LOŽ = NENÁVISŤ (HAZUGSÁG = GYŰLÖLET). Én ezt úgy értelmeztem, hogy ha az információ hátterét nem ismerem, akkor az hazugságot is tartalmazhat, és ha döntenem kell, akkor fordítva dönthetek, mint ahogy szeretnék. Ez egy választásnál akár végzetes is lehet – eső után késő a köpönyeg.
Most olyan időket élünk mi, Szlovákia polgárai, hogy szüntelenül döntenünk kell, hogy mit csináljunk, mit vállalhatunk, mit nem, hogyan osszuk be az időnket, mi lesz a gyermekeinkkel az iskolában, mit vegyünk meg az üzletben, mit feltétlenül ne – lehetne tovább sorolni –, a nagypolitikában pedig, hogy kinek higgyünk, kinek ne... Napjainkban talán ez a legfontosabb, mert döntenünk kell, ha törik, ha szakad. Az emberek frusztráltak, feszültek, bizonytalanok. A tartós nyugalmat várjuk, óhajtjuk, a kiszámítható jövőt, a természetes polgári életet.
A kormányválságot állítólag sikerült megoldani: az SNS és a Hlas is odaajándékoz a Smernek egy-egy minisztériumot. Mindenféle hírek szivárognak, ki tudja, mi az igazság?! Egyesek szerint a válság még mindig tart. Átalakítják a kabinetet, s erről apám szavai jutnak eszembe: „Fiam, könnyebb egy új házat felépíteni, mint egy rogyadozót helyrehozni.” A fülemben cseng még az egyik politológus megjegyzése is, aki szerint Ficót a politika már nem érdekli, csak a hatalom megtartása. A háttérben vajon milyen sötét alkukat köthetnek most annak érdekében, hogy Ficóék megőrizhessék hatalmukat? S ennek majd megint mi, polgárok isszuk meg a levét?
A konszolidációval sújtott társadalmunk vajon mennyit képes még elviselni? Előbbutóbb valaminek történnie kell, addig pedig nem marad más hátra, mint tenni a dolgunk, amire képesek vagyunk – a munkahelyünkön, a családban, mindenhol, s koncentráljunk a rendes emberi kapcsolatainkra! Legalább mi éljünk igaz életet, a hazugságot váltsa fel életünkben a jogos, bizonyítható igazság, az elszaporodó gyűlölködést pedig a szeretet! A szeretet a nyugodt élet alapköve. Sokan nem tudnak szeretni. Nem tanultak meg, és ez hiányzik! A megfelelő pillanatban pedig majd elő kell vennünk a legjobb eszünket, hogy ha döntenünk kell bármiben, a társadalmi nyugalom elérése legyen a cél, és tudjunk jól dönteni!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.