Miben tud segíteni a program?

A Csízfürdőben január 27-én megszervezett szakmai konferencián is érintették a témát. Sem a Rimaszombati, sem a Losonci járásban, de a szélesebb régióban sem lehet fejlesztési tervet, a térség felemelkedését szolgáló programot beindítani anélkül, hogy ne találnának a civil szerveződések, állami szervek és az önkormányzatok megoldást az itt élő romák, az igen tekintélyes számú magyar romák gondjaira. A térség országos szinten a legnagyobb munkanélküliséggel küzd, a jelenlegi adatok szerint a Rimaszombati járásban még mindig 28 százalék feletti az állásnélküliek aránya. Az elemzések szerint a várva várt és már érkezni látszó befektetések sem hoznak gyógyírt a cigányság számára, mert nagyon kevesen rendelkeznek közülük szakképesítéssel. Korábban javarészük a mára magánosított vagy részben megszűnt mezőgazdaságban dolgozott, vagy az építőipar alkalmazta őket segédmunkásként. Az itt élő romákat azonban nem csupán a szegénység, a munkanélküliség és a rossz szociális helyzet sújtja, hanem önazonosságtudatuk elvesztésének veszélye is. A térségben folyó kutatási program elemzései szerint az itt élők kettős identitásúak. Ezek az emberek roma származásúnak, de a magyar nemzethez tartozónak tartják magukat. A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete a Gömör-kishonti Múzeum Egyesület lebonyolításával harmadik éve folytatja a térségben mind a szlovák nyelvű, mind a magyar cigányság életét elemző kutatásokat. A közelmúltban több magyarországi média is foglalkozni kezdett a térségben élő romák problémáival, egyelőre a tényfeltárás szintjén. Idén tovább folytatódik az alapítványi támogatásokból elindított, a magyar romák önazonosságtudatát kutató munka. A kérdések közül az egyik legérdekesebb a ma Európa-szerte igencsak divatba jött roma identitás hangsúlyozása, amely ebben a régióban, ahol a cigányság magát magyarnak vallja, a szlovákiai magyarság számarányának megváltozásához vezethet.