Meghirdették a Duna Alap második pályázati felhívását, tavaly 26 projektet és több rendezvényt támogattak.PozsonyMúlt héten rendezték meg a Duna Alap második fórumát a ligetfalui Aréna Színházban.
Megrendezték a Duna Alap második fórumát
Meghirdették a Duna Alap második pályázati felhívását, tavaly 26 projektet és több rendezvényt támogattak.
Pozsony
Múlt héten rendezték meg a Duna Alap második fórumát a ligetfalui Aréna Színházban. A fórumon beszámoltak a megnyitás óta eltelt egy év eseményeiről és a jövő lehetőségeiről.
„A folyó menti területek fejlesztése – vezetés és összhang keresése” – az idei rendezvény mottója összefoglalta a fórum programját. A résztvevők azokra a kérdésekre keresték a választ, lehet-e egységesen menedzselni a Duna környékét; miként lehet egy működő, nyilvános infrastruktúrát kiépíteni és mi gátolja a folyó mentén élők életszínvonalának növekedését megcélzó projektek megvalósítását. Világi Oszkár, a Duna Alapot támogató Slovnaft vezérigazgatója közölte, tavaly egyedülálló platformot hoztak létre, amelynek célja, hogy visszavezesse a folyót a parton élő falvak és városok lakosainak mindennapjaiba. „Úgy éreztük, hogy össze tudjuk kapcsolni a különböző ágazatokban tevékenykedő embereket, akik értéket akarnak teremteni” – mondta Világi, aki arra is kitért, hogy a fejlődés nem olyan gyors, mint amilyenre számítottak. „A Duna Pozsony identitásteremtő eleme. A főváros gazdagságának és kultúrájának egyik forrása” – közölte Ivo Nesrovnal, Pozsony polgármestere. Igor Stahl, az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park képviselője bemutatta a nemzeti parkot és üdvözölte a Duna Menti Nemzeti Park kialakításának ötletét. Az első panelbeszélgetésben két Duna menti város – Komárom és Párkány – polgármesterei, Ingrid Konrad, a főváros főépítésze, Bruno Patúš, a Nyilvános Kikötők elnökségi tagja és Marian Supek, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat képviselője értekezett arról, mit jelent egy európai jelentőségű folyó partján élni és milyen lehetőségeket rejt magában a Duna. Stubendek László, Komárom polgármestere bemutatta a Duna-parti közösségi központ terveit, és arra is kitért, hogy a városban élőknek nincs közvetlen kapcsolatuk a folyóval, mivel nem tudnak lejutni a partra. Eugen Szabó, Párkány polgármestere az ellenkezőjéről számolt be. A párkányiak életének szerves részét képezi a Duna. „Nem mindenhol egyértelmű, hogy az emberek lejutnak a Dunához. Ebben rejlik a Duna Alap jelentősége” – magyarázta Eugen Szabó.
A tematikus beszélgetések után meghirdették a Duna Alap második pályázati felhívását, amelyet a Slovnaft az Általános Hitelbank (VÚB) és a Kúšik család támogatott.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.