Középiskolákban népszerűsítik a körforgásos gazdasági modellt

Riasztó előrejelzések: 2050-ben a tengerekben több lesz a műanyag, mint a hal.

Komárom/Ógyalla

A körforgásos vagy körkörös gazdasági (circular economy) modell megismertetését, gyakorlati megvalósítását szolgálja az az Interreg pályázat, amely 20 szlovákiai és 20 magyarországi középiskola bevonásával zajlik 2019 áprilisáig. A komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Rába–Duna–Vág Európai Területi Társulás, valamint a Körkörös Gazdaság Intézete (Inštitút cirkulárnej ekonomiky) nonprofit szervezet közös projektjének célja, hogy a középiskolás diákok figyelmét ráirányítsa erre a problémakörre, és környezettudatos gondolkodásra nevelje. Emellett a bekapcsolódó iskolák technikai eszközöket, szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolókat, komposztálót is kapnak.

A diákoknak szóló interaktív előadásokat a nonprofit szervezet tagjai tartják. A fejlesztési ügynökség által szervezett sajtótájékoztatón Ivana Maleš és Petra Cséfalvayová enviromentalisztikai szakember az újságíróknak is bemutatta a projektet, és felvázolta a körforgásos gazdaság legfontosabb ismérveit. Míg a hagyományos gazdasági modell lineáris, azaz az aknázd ki–gyártsd le–használd–dobd el elvet követi, addig a cirkuláris gazdaság olyan alternatív modell, amelyben a termékek, az anyagok és az erőforrások addig maradnak fenn, ameddig csak lehetséges. Minden ilyen anyag, termék a felhasználása után új termékek és szolgálatások forrásává válik. „Szlovákiában évente kb. 1,9 millió tonna hulladék keletkezik, fejenként 359 kilogramm. Ennek 69 százaléka a szeméttelepre kerül, 11 százaléka az osztályozott hulladék és csak 20 százalékát hasznosítják újra – mondta Ivana Maleš. – Nagyon messze vagyunk még attól a vállalástól, mely szerint 2020-ra 50 százalék lesz az újrahasznosítás aránya Szlovákiában.” A szakemberek úgy vélik, új szemléletmódra van szükség, amelynek elterjesztését a diákok, a jövő generációja körében kell elkezdeni. Elsősorban arra kellene fókuszálni, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk, azaz a megelőzés lenne a legjárhatóbb út.

„Egy pilotprojekt során, egy lévai szeméttelepen egy tonna szemetet vizsgáltunk át – tájékoztatott a szakember. – Ennek 45 százaléka volt komposztálható, 14 százaléka papír, 11 százaléka műanyag, 10 százaléka üveg, vagyis összesen 84 százalék volt az olyan komponens, amelyet szeparálni, illetve újrahasznosítani lehetett volna, mégis háztartási hulladékként került a szeméttelepre.” Az előadók egy ijesztő prognózist is megosztottak az újságírókkal: előrejelzések szerint 2050-ben a tengerekben több lesz a műanyag, mint a hal.

Az ógyallai Építőipari Szakközépiskola egyike azoknak az iskoláknak, amelyek bekapcsolódtak a pályázatba, és fokozatosan valamennyi évfolyam, valamint a tanári kar is részt vesz az interaktív előadásokon. „A projekt részeként szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolókat és a zöldhulladék újrahasznosítására szolgáló komposztálót is kapunk – mondta Tóth István igazgató. – Így a gyakorlatban is be tudjuk vezetni a szelektív gyűjtést, a diákok maguk is tapasztalhatják, mennyivel kevesebb kommunális hulladék keletkezik tudatos válogatással. Belátható időn belül nálunk is kötelező lesz a szeparálás a közszférában is, amire mi már fel leszünk készülve, és a műszaki hátterünk is meglesz hozzá.”

Fiala Andrea, a komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója elmondta, a középiskoláknak még van lehetőségük bekapcsolódni a pályázatba, Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megyéből várják az iskolák jelentkezését a [email protected] e-mail-címen.