Kibeszélték a Duna-partot Komáromban

Partkibeszélés elnevezéssel tartottak szakmai beszélge-tést a város Duna-parti fekvésében rejlő lehetőségek-ről Dél-Komáromban a DANUrb nemzetközi kutatási projekt keretében.

Komárom/Dél-Komárom

A 2017-ben indult, 30 hónapig tartó projektben hét országból – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia, Horvátország, Bulgária – több mint negyven szervezet, egyetem, önkormányzat vesz részt, és célja a Duna kulturális identitásának erősítése, a Duna menti régiók kihasználatlan épített és kulturális örökségeinek feltárása, végső soron pedig egy közös turisztikai hálózat, márkanév Danube Urban Brand létrehozása. A vezető partner a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszéke, a komáromi beszélgetést Kádár Bálint, a tanszék docense vezette. A résztvevők – a két város főépítésze, turisztikai szakemberek, vállalkozók, civil szervezetek képviselői – egyetértettek abban, hogy Komárom specifikus helyzetben van, mert bár a Duna mentén fekszik, egy-egy rövid szakasztól eltekintve gyakorlatilag megközelíthetetlen a Duna-part. Észak-Komáromban a kikötő, Dél-Komáromban az árvízvédelmi fal és a vasút választja el az embereket a folyótól.

Csémy Krisztián, Észak-Komárom főépítésze szerint világszerte léteznek jó példák arra, hogy az ipari területet közterekkel tarkítják, és ha Komáromban is tetszetős víziót vázolnának fel, a kikötő tulajdonosa számára is érdekes lehetne egy ilyen megoldás. Siklósi József, Dél-Komárom főépítésze szerint a víziók helyett inkább kis lépésenként kell haladni. Már most készülni kell azokra a lehetőségekre, amelyeket az épülő új Duna-híd, valamint a Csillag erődben zajló nagyszabású fejlesztések jelentenek, az előbbi elsősorban az ipari park bővülését hozza magával, ami iránt egyre több befektető érdeklődik. Szerinte érdemes lenne kishajó-összeköttetést létesíteni az észak-komáromi és a dél-komáromi erődök között, ami külön attrakció lehet az ide látogatók számára. Kovács Károly, a dél-komáromi Brigetio Gyógyfürdő igazgatója úgy véli, a helyi vállalkozók is aktívabbak lehetnének a turisták idecsalogatásában. Próbálkoztak a Jókai étele, Jókai étele projekttel, amely során az éttermek jellegzetes komáromi ételeket is felvettek volna étlapjukra, de a kezdeményezés nem talált visszhangra. „Fel lehetne eleveníteni a 19. században híres komáromi halászlé kultuszát is, ami olyan népszerű volt, mint mondjuk a bajai. Kishajóforgalom, kerékpárturizmus, gasztronómia, erre kellene építeni” – mondta az igazgató. Bara Zoltán, a Pons Danubii EGTC igazgatója rámutatott, hogy az utóbbi években komoly kerékpárút-fejlesztések zajlottak a térségben, sőt, a kerékpárutak egy része éppen a folyó mentén, a töltés koronáján halad, és egy újabb nyertes pályázatnak köszönhetően idén kerékpárkölcsönző rendszert is bevezetnek. A beszélgetés során felmerült továbbá, hogy az új Duna-híd átadását követően újra lehetne gondolni az Erzsébet híd szerepét, hiszen az átmenő forgalom áthelyeződik az új hídra. A két belvárost összekötő Erzsébet híd hídfőinél pedig közösségi tereket lehetne kialakítani.