Kaphatunk családi pótlékot külföldön?

A férjem Németországban dolgozik körülbelül egy éve. Mindjárt akkor beadta a kérvényt a családi pótlékra (Kindergeld), de a mai napig nem jött se pénz, se válasz. Németül nem beszélek, ezért nem tudom, mi lehet a gond, de tudomásom szerint minden szükséges dokumentumot csatoltunk a kérelemhez. Szlovák állampolgárokként talán nem lennénk jogosultak a családi pótlékra? Azért fordulok kérdésemmel az Új Szóhoz, mivel korábban is foglalkoztak már ebben a rovatban EU-s témákkal.

Bár az Európai Unió minden tagállama maga döntheti el, milyen ellátást nyújt és milyen feltételekkel, a személyek szabad mozgásának elősegítése céljából megalkották az úgynevezett koordinációs szabályokat, melyek kapcsolatot jelentenek az eltérő tagállami biztosítási rendszerek között. Jelenleg a 883/2004-es és a 987/2009-es számú rendelet van érvényben, az alapelveket pedig minden egyes állam nemzeti hatóságainak, szociális intézményeinek be kell tartaniuk.

A családi ellátás egyike azon területeknek, melyek a koordinációs rendeletek hatálya alá tartoznak. A családi ellátásokat mindig az a tagállam adja, amelynek a társadalombiztosítási rendszeréhez a szülők tartoznak. Itt fontosnak tartom felhívni a figyelmet a közvetlen munkaviszony és a kiküldött munkavállalói státusz közötti különbségre. Ha ugyanis a „migráns” munkavállaló csak ideiglenesen, maximum két évig tartó kiküldetésben dolgozik más tagállamban, pl. Németországban, vagyis továbbra is a hazai munkáltatóval áll munkaviszonyban, a szlovákiai társadalombiztosítás rendszerében marad. Mivel nem lép át a németországi társadalombiztosítási rendszerbe, nem abba fizeti az egészségügyi és szociális biztosítását, nem is részesül a németországi ellátásokból sem. Ehelyett Szlovákiában kell igényelnie a családi juttatásokat a hazai szabályozás szerint.

Ha egy család tagjai nem ugyanabban az országban élnek, előfordul, hogy több országban is jogosultak a pótlékra, de nem részesülhetnek kétszeres ellátásban. Ha a szülők különböző tagállamokban vannak biztosítva, akkor az úgynevezett elsőbbségi szabályok szerint döntik el, melyik tagállam köteles a család részére az ellátásokat nyújtani. Például ha az anya Szlovákiában dolgozik és itt is lakik a gyerekekkel, míg az apa Németországban dolgozik, akkor Szlovákiában kell kérvényezni a családi ellátásokat. De mivel az apa munkahelye alapján a Németországból járó ellátás összege magasabb, a két állam által nyújtott ellátás közötti különbözetet a német Familienkasseval kell kifizettetni. Ha azonban a gyerekekkel otthon maradt anya nem dolgozik, akkor a teljes ellátást Németország köteles kifizetni az apa ottani biztosítási jogviszonya alapján, melyet az ő ottani munkaviszonya alapoz meg.

Minden tagállam a saját nemzeti szabályait és határidőit alkalmazza a kérelmek feldolgozására és az ellátás kifizetésére, de az általános alapelv szerint a kérelmeket haladéktalanul el kell bírálni. A késés egyik oka az lehet, hogy 2013-ban átszervezték a németországi munkaügyi központokat és a családi ellátás kifizetésére hivatott Familienkasse irodákat, ami miatt a kérelmek feltorlódtak. Természetesen ettől még nem jogszerű, hogy ilyen hosszú ideig ne bírálják el a kérelmüket. Az ügy felgyorsításában a SOLVIT hálózat tud segíteni. Uniós jogokkal kapcsolatos kérdésekben az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat (Vaša Európa) tud tanácsot adni.

Veszelei Viktória jogász

(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)