Helyükön maradnak a domborművek

Húszezret adott az állam, ugyanannyit az önkormányzat, még negyvenezer euró hiányzik a katonai kápolna teljes felújítására.

Nyitra

Maradnak a domborművek a Szent Mihály-kápolna homlokzatán. A műemlékvédelmi hivatal határozata alapján az egyházi építményt 1894-es formájában az 1930-as átalakításokkal kell felújítani.

A nyitrai püspökség a kulturális minisztériumtól kapott 20 ezer eurós támogatásból a nyáron kezdte el a Szent Mihály-kápolna felújítását. Az 1963-ban műemléknek nyilvánított épület ma a fegyveres erők temploma, katonáknak és rendőröknek tartanak benne miséket és esküvőket. A belvárosi Szent Mihály-kápolna Nyitra egyik legrégebbi egyházi épülete, a 12. századi román stílusú templom és temető helyén épült. A pestisjárványt követően, 1739-ben hálából építtette az óváros polgármestere, Brezovics Lukács, aki személyesen 200 aranyforintot helyezett letétbe erre a célra. 1768-ban a templomot villámcsapás sújtotta, meg kellett javítani a boltozatát, mert a belváros lakói itt keresztelkedtek és esküdtek. „Ebben az időszakban még temető vette körül a templomot, ezt 1829-ben számolták fel, amikor utcát nyitottak a Pár utca felé. 1894-ben Bende Imre nyitrai megyéspüspök felújíttatta a templomot és lebontatta a sekrestyét, valamint az épületfából készült tornyát. Miután felszedték a padló kőburkolatát, felfedezték, hogy a templom alatti kriptában harminc koporsó van, olyan papoké és neves nyitrai polgároké, akik jelentős adományokkal támogatták az egyházat. Az utolsó koporsót 1771-ben helyezték el a kriptában, utána feledésbe merült, hogy valamikor ide is temetkeztek” – tudtuk meg Anna Válekovától, a Nyitrai Műemlékvédelmi Hivatal igazgatójától.

Az 1894-es felújítás óta a Kalmár utca feletti dombon álló kápolnán nem végeztek nagyobb javítást. Csak a belső tereket és homlokzatot egészítették ki a múlt század harmincas éveiben képekkel és domborművekkel. A Krisztus megkeresztelését ábrázoló tetőtéri festmény alkotója Massányi Ödön, Prohászka Ottokár bronzból készült domborműve Mészáros Elemér József munkája. 1939-ben a homlokzatot a keresztút stációit ábrázoló kőfaragásokkal díszítették, a bejárat fölé pedig Bártfay Gyula Szent Mihály arkangyalt ábrázoló szobrát helyezték. A műemlékvédelmi hivatal eredetileg az 1894-es tervek szerint szerette volna helyreállítani a kápolnát, ami azt jelentette volna, hogy a domborműveket eltávolítják. Mostanra mégis úgy határoztak a szakemberek, hogy bár a 19. századi felújítást veszik alapul, megőrzik a domborműveket, mert azok jelentős nyitrai képzőművészek munkái. A műemlékvédelmi hivatal igazgatója szerint a döntésben az a tény is szerepet játszott, hogy a kápolna harmincas évekbeli felújítását az 1933-ban tartott Pribina-ünnepségekre időzítették. Ekkor emlékeztek az első keresztény templom felépítésének 1100. évfordulójára és a Szent Mihály-kápolna domborművei pont erre az évfordulóra készültek. „Tekintettel erre mélyebb társadalmi-kulturális jelentőséget tulajdonítunk az átalakításnak, és történelmi szempontból is indokoltnak tartjuk a megőrzését” – mondta lapunknak Anna Valeková. Martin Štofko, a Nyitrai Püspöki Hivatal közgazdásza szerint a 20 ezer eurós támogatásból idén a homlokzatot és az épület előtti omladozó lépcsőt javítják meg. További 20 ezer euróval az önkormányzat járult hozzá a felújításhoz. A teljes rekonstrukció 85 ezer euróba kerülne, ezért a püspökség tovább pályázik.