Hat kórus karnagya: Orsovics Yvette

Orsovics Yvette adjunktus, a Selye János Egyetem tanszék-vezetője, énektanár, valamint kórusvezető kiváló módszertani, nevelési, szakmai és tudományos eredményei elismeréseként kapta meg idén a Szlovákiai Magyar Pedagógus Díjat.

Komárom

Hogy vonzódik a zenéhez, az már kiskorában megmutatkozott, alapiskolásként énekversenyekre járt, zongorázni tanult. A lévai óvónőképző elvégzése után a nyitrai pedagógiai főiskolán, magyar–zene szakon diplomázott. „Nyitrán is minden lehetőséget megragadtam az éneklésre, nyári táborokba jártam, a hallgatókból kórust alapítottam. Akkor már éreztem, minden a kórusok irányába terelt, ez az én utam – emlékezett a kezdetekre Orsovics Yvette. – Szülővárosomban, Nagymegyeren kezdtem el tanítani, majd két év múlva ösztöndíjasként a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbe kerültem hároméves posztgraduális képzésre. Ott aztán valóban töményen kaptam a zenét, reggeltől estig a zene bűvöletében éltem. Módszertant és kórusvezetést tanultam, közben a kiváló zenepedagógus, karnagy, Erdei Péter kórusában énekelhettem. Nagyon sokat adtak nekem azok az évek.”

Generációkon át

Kecskemétről visszatérve a gyakorlatban is elkezdhette alkalmazni a tanultakat, a komáromi Marianum egyházi alapiskolába került, amely akkor zenetagozatos alapiskolaként működött. „Rögtön rám bízták a felső tagozatosok kórusának vezetését, és egy-két év múlva megalapítottam a Kicsik kórusát is – sorolta. – Közben a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyes Kartól is megkerestek, hogy Ág Tibortól vegyem át a kórus vezetését. Igent mondtam, és a mai napig együtt dolgozunk. Emellett a nagymegyeri zeneiskolában is tanítottam néhány órát, és természetesen ott is azonnal kórust alapítottam.” Gyermeke megszületése után Orsovics Yvette szakmai pályája Nyitrára vezetett, ahol 10 évig oktatott zenét, módszertant a Konstantin Filozófus Egyetem magyar tanszékén leendő óvodapedagógusoknak és tanítóknak. Közben óraadó tanár lett a Selye János Egyetemen, és persze Nagymegyeren tovább vezette a kórusokat. „A folyamatos ingázás a három város közt bizony nagyon megterhelő volt, ezért 10 év után nem pályáztam meg újra a nyitrai állást – mondta. – Azóta a Selye Egyetemen oktatok, szeptembertől kineveztek a Tanárképző Kar Óvó- és Tanítóképző Tanszékének vezetőjévé. Visszatértem a Marianumba is, ahol már három kórust vezetek, a Kicsik és Nagyok kórusán kívül a középiskolásokból álló Ifjúsági kórust. De hogy tovább fokozzam, a Selye Egyetem hallgatóiból is alapítottam egy kórust, úgyhogy jelenleg hat kórussal dolgozom.” Mindezek mellett ének-zene tankönyveket ír az alapiskolák alsó tagozatos osztályai számára, és nagydoktori címet szerzett neveléselméletből az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában.

Magasra teszi a lécet

Mint mondta, mindegyik kórus más-más kihívást jelent számára, hiszen teljesen más alsó tagozatos kisgyerekekkel, kamaszokkal vagy felnőttekkel, illetve az idősebb generáció tagjaival dolgozni. Az alap azonban mindegyiknél az egységes hangzás elérése, hogy az egyének csapattá kovácsolódjanak. „Úgy irányítom, formálom a gyerekeket, hogy már a beéneklések során átvegyék az általam képviselt stílust, jelleget. Hogy aki hallja őket, az felismerje a kézjegyemet, munkám lenyomatát – magyarázta Orsovics Yvette. – Gyakran bírálnak azért, hogy egy-egy kórussal a lehetőségeik határát súrolom, túl magasra teszem a lécet. Én azt vallom, másként nem lehet fejlődni, mindig feszegetem azokat a bizonyos határokat.” Őt igazolják azok a díjak, elismerések, amelyeket a különböző minősítő versenyeken kórusai évről évre szereznek.

A nyári táborok

Yvette bevallotta, ő maga is szívesen énekelne kórusban, de arra sajnos már nem marad ideje. Az ebből eredő hiányérzetét a magyarországi nyári kórustáborokban való rendszeres részvétellel igyekszik enyhíteni, ahol neves vezetők irányításával, komoly tudást igénylő műveket gyakorolnak és adnak elő. „Ezek a táborok feltöltődést, egyben kihívást is jelentenek számomra” – tette hozzá.