Hallépcsőt építenek a Garamon

Lebontani már nem tudják az elavult, jó néhány évtized- del ezelőtt épített kis vízerő- műveket a Garam partján, ezért korszerű hallépcsőkkel egészítik ki az építményeket. A kis vízerőművek építésénél ma már kötelező a megkerülő csatorna építése.

Léva/Nagykoszmály

A mintegy háromszáz kilométer hosszú Garam az ország második legnagyobb folyója, és az utóbbi harminc évben számos kis vízerőmű épült itt. A lévai járásbeli Nagykoszmályban 1984-ben kezdték meg, és négy év múlva fejezték be az építkezést, ez a vízerőmű a mohi atomerőmű hűtőberendezései számára vízgyűjtőként, valamint 13 ezer hektárnyi szántóföld öntözésére szolgál. Nagykoszmály önkormányzati honlapján az áll, hogy a hat kilométer hosszú helyi gátszakasz 2,6 millió köbméter vizet fog vissza. Az ilyen módon kialakított tó két kilométer hosszú és háromszáz méter széles. Ez az első, Garamon épített kis vízerőmű, ahol 1988-tól termelnek áramot. A Garam felduzzasztja a Perec patakot is, és ellátja vízzel a lévai ipari negyedben lévő vállalatokat. A közeljövőben megépülő, mintegy fél kilométeres hallépcső a kis vízerőmű gátjánál és a Perec patak kanálisánál épülne. Ivarzás idején a halak megindulnak árral szemben a Dunából a valamivel kisebb sodrású Garam felé, ilyenkor nagy szükség van a védelmükre. A kis vízerőmű gátja leküzdhetetlen akadályt jelent a halaknak, a horgászok ezért kénytelenek nyár végén kishalakat telepíteni a Garamba, mert elmarad a természetes szaporulat. Az Európai Unió kötelezővé tette a hallépcsők építését, Nagykoszmályban pályázati pénzből 1,9 millió eurót kapnak a beruházásra.

Várhatóan tizennyolc hónapig tart az építkezés, a mintegy 480 méteres szakaszon köveket helyeznek el a betonba, hogy a halak természetes közegnek érzékeljék a hallépcsőt. A szakasz egyik részén vízesés lesz, hogy a zuhatag hatására a halak a megfelelő irányba ússzanak. (szaz, MY)