Feledy Zoltánnal, a Gömöri Falvak és Városok Társulásának alelnökével, Feled polgármesterével

Melyek a legégetőbb problémák a régió önkormányzati hatáskörbe tartozó oktatási intézményeiben? Hogyan reagálnak majd a kistérség önkormányzatai, ha elfogy az iskolák működtetésére fordítható állami támogatás?

Százhét falu van ebben a térségben, mindegyik problémáját pontosan nem ismerhetem, de az biztos, hogy a legnagyobb gondot az iskolai intézmények működtetése és a költségvetési pénz hiánya okozza. Arról, hogy melyik településen meddig és mire lesz elég a szeptember közepén kapott pénz, órákig beszélhetnénk. Anynyi biztos, hogy a teljes évet nem mindenütt tudják kihúzni az önkormányzati iskolák. A Gömöri Falvak és Városok Társulásának legutóbbi vezetőségi ülésén született egy olyan határozat, ajánlás, hogy minden önkormányzat próbálja meg a lehető leghoszszabb ideig működtetni az oktatási intézményeit, de ha elfogy az állami támogatás, akkor a községi képviselő-testület döntése alapján rendkívüli iskolai szünetet rendeljenek el. Az egyik oldalon ott van a szigorúan megszabott költségvetés, amit túllépni nem lehet és nem is ajánlatos, mert akkor a község életének más területén keletkezik hiány, másfelől pedig ott az adott kötelesség és hatáskör, persze, nem elegendő pénzzel. A szülők pedig joggal elvárnák, hogy adófizető polgárként gyermekeik az alkotmányban rögzített alapvető jogok alapján művelődhessenek. Ám azt is be kell látniuk, hogy ha nincs miből, akkor nem tudjuk fűteni az iskolát, nincs villanyszámlára, vízre, csatornadíjra és egyéb kiadásokra. A falvak szeptember közepén már visszajeleztek, hogy országos szinten az igényelt 800 millió helyett biztosan nem lesz elég az iskolák fenntartására szánható alig 500 milliós összeg. Mintha nem vennének bennünket komolyan. Az önkormányzatok nem tudják saját vagy egyéb forrásból fedezni a hiányt. Nem tartom igazán jónak a fejpénzes elosztási rendszert, vagyis azt, hogy az önkormányzat az iskolát látogató tanulók száma szerint kapja a támogatást. Ugyanis a helyzet jó néhány éve azt mutatja, hogy az iskolaköteles gyermekek létszáma csökken, de az épületek nem mentek öszsze. Ugyanúgy kell fűteni egy osztályban, ha tizenöten vannak benne. Nem tudom, hogy az elmúlt időszakban, még a járási hivatalok fennhatósága idején született-e felmérés arról, hol, milyen racionalizálást kellene végrehajtani. Igaz, könnyebb volt átadni a hatáskört – aminek minden ellenére örülünk –, mint előre kigondolt koncepció alapján elindítani egy fokozatos, átgondolt, pénzügyileg tiszta, áttekinthető átadást.

Konkrétan Feleden milyen az iskolák működtetése körüli helyzet?

A jogkörök átadásakor elméletileg ugyan a féléves költségvetést kellett volna megkapnunk, de Feled például csak az éves költségvetés 42 százalékát kapta meg. Viszont senkit nem vontak felelősségre az állami alkalmazottak közül, mert megsértette a gazdasági szabályokat, többet költött, mint a megengedett keret. Az állam mintha szántszándékkal nehéz helyzetbe akarná hozni az önkormányzatokat. A delimitációknál és a költségvetésnél eleve nem számoltak az áremelkedéssel, így tulajdonképpen hiába is adnának akár ugyanannyit is, mint azelőtt, a pénz akkor sem lehetne elég, mert menet közben megugrottak az árak. Nem fordítottak elég pénzt például az épületek állagmegóvására – ez, azt hiszem, országos probléma –, nem végeztették el az iskolaépületeken a törvény által előírt műszaki ellenőrzéseket a villanyvezetékeken, a tűzvédelmi eszközökön stb. Mindezek ellenére bizakodom, mert az iskolák végre jó kézben vannak, csak most már méltóbb odafigyelés és – átvett hatáskörükről lévén szó –pénz is jár. A jövő évről egyelőre ne is beszéljünk. Ha ugyanis netán nem lesz meg az állami költségvetés, a községek is csak költségvetési provizóriumot tervezhetnek. Kicsit méltatlan lenne, ha éppen az EU-csatlakozás éve kezdődne így. Nem tudom, hogy költségvetés nélkül miként fogjuk fizetni a számláinkat 2004 januárjától márciusáig.