Egyre türelmetlenebbek a részvényesek

Eddig egy fillért nem látott a beígért jutalékból a komáromi panaszos Somogyi Tibor felvételeA jogosult személyek részére kiállított kárpótlási jegyek kezelésére, illetve értékesítésére Magyarországon és Szlovákiában is számos társaság alakult. Az általában már idős kárpótoltak, akik el szerették volna kerülni a személyes ügyintézéssel járó utazást, hosszú sorban állást, tömegesen bízták rájuk jegyeiket. A társaságok ugyanis általában jó befektetéssel, magas éves hozamokkal kecsegtették az értékpapír-tulajdonosokat. Nem sokkal később azonban kiderült, sokan bizony nagyon rossz üzletet kötöttek: a beígért nyereség, osztalék helyett még a kárpótlási jegyük is elúszott, mert az általuk kiválasztott társaság csődbe ment. Vannak azonban, akik még bizakodhatnak abban, hogy csaknem egy évtized elteltével legalább részben hozzájutnak pénzükhöz. Konkrétan a BBS Invest Rt. ügyfeleiről van szó. De ne vágjunk a dolgok elejébe, hiszen éppen egy olvasói panasz kapcsán foglalkozunk ismét a kárpótlási jegyek ügyével.

A komáromi Dosztál Gábor 1994-ben kötött szerződést kárpótlási jegyei kezeléséről a már említett BBS Investtel. Elmondta, eddig egy fillért nem látott a beígért jutalékból, sőt már maga a társaság is „felszívódott”. Még 2001 májusában kapott egy levelet Harsányi Imre és Papp Ernő igazgatótanácsi tagok aláírásával. Ebben arról értesítették őt, hogy a kárpótlási jegyekért vett tokaji ingatlant várhatóan még a szüretig eladják, és a befolyó összeget az őt megillető részarányban, ügyvédi számlán keresztül eljuttatják számára. Ám a várt összeg a mai napig nem érkezett meg, azóta újabb értesítést sem kapott, amikor pedig személyesen próbálta felkeresni a társaság képviselőit, irodájuk helyén már egy másik céget talált. „Jó lenne tudni, hogy egyáltalán létezik-e még a társaság, vagy teljesen lemondhatunk pénzünkről” – fakadt ki panaszosunk. – Már a nyomozóhivatalban is tettem bejelentést. Az illetékes nyomozótól megtudtam, nem én vagyok az első, aki így tett, de azóta sem történt semmi. Az én esetemben nem nagy kárpótlási összegről van szó, de szerintem elvi kérdés, hogy utánajárjunk a dolognak, ne hagyjuk, hogy becsapjanak, az orrunknál fogva vezessenek bennünket.

A kárpótoltak és a társaság által aláírt szerződés értelmében egyébként a kezelőnek minden gazdasági év lezárása után vagyon- és nyereség-kimutatást kellett volna készítenie, de Dosztál Gábor szerint erre nem került sor és részvényesi közgyűlést sem hívtak össze. Úgy érzi, eddig csak puszta ígéreteket kaptak, illetve most már azt sem. Tavaly május óta ugyanis semmi jelzés nem érkezett a BBS Investtől.

Ezek után természetesen megkerestük Papp Ernőt, hogy tőle, a legilletékesebbtől kapjunk választ a felmerült kérdésekre. Mindenekelőtt leszögezte, hogy nem szűnt meg a társaság, csupán anyagi okok miatt volt kénytelen felmondani az iroda bérlését. Mivel eddig nem tudtak nyereséget elérni – amelynek 30 százaléka a BBS Investet illette volna meg – és az ÁPV Rt. magyar vagyonkezelő sem támogatja már évek óta őket, nincs miből fedezni a bérletet. Ahhoz a megoldáshoz pedig nem akart folyamodni, hogy a jegyekért vett vagyon fokozatos kiárusításából származó pénzből tartsa fenn az irodát. A szerződés egyébként erre lehetőséget ad. A postacímük viszont változatlan maradt, így az arra a címre érkező leveleket, küldeményeket megkapja. A tisztánlátás érdekében tudni kell, hogy a BBS Invest kizárólag közvetítő cégként működik, tehát nem vásárolta fel a kárpótlási jegyeket. Csupán a kárpótoltak által rájuk bízott jegyekért vásárolt ingatlanokat, amelyek tulajdonosai maguk a kárpótoltak. – Sajnos a Horn-kormány idején annyira zuhant a kárpótlási jegyek árfolyama, hogy névértékük mintegy 18 százalékának megfelelő vagyont tudtunk csak venni értük – magyarázta Papp Ernő. – De a kárpótoltak már türelmetlenek voltak, pedig ha néhány hónapot várunk a vásárlással, akkor az 1998-as magyarországi parlamenti választások előtt a névérték akár 80-90 százalékának megfelelő ingatlanhoz is hozzájuthattunk volna. Ezen azonban már kár rágódni. Meggyőződésem viszont, hogy jó befektetést csináltunk, amikor a jegyekért egy tokaji pincegazdaságot vettünk meg. Eredetileg az volt az elképzelésünk, hogy tőkeerős partner bevonásával üzemeltetjük majd a gazdaságot, de partnerünk az előzetes ígéretek ellenére nem vállalkozott a tőkehozzájárulára. Valószínűleg arra gondolt, hogy megfelelő tőke híján hamarosan csődöt jelentünk, és olcsón hozzájut majd az ingatlanokhoz. Több ilyen spekuláns vár ugyanis arra, hogy hasonló forgatókönyv szerint szerezze meg a kárpótoltak vagyonát. Miután láttuk, hogy termelésbe nem kezdhetünk, más utat választottuk. Megpróbáljuk megő-rizni az ingatlanok állagát, és megfelelő vevőt találni rá. Az időközben részvényesekké vált kárpótoltak többsége ugyanis 1998-ban olyan döntést hozott, hogy adjuk el az ingatlanokat. Eladási szándékukról levélben kérdeztük őket, ugyanis tisztában voltunk vele, hogy határozatképes közgyűlést nem tudunk összehívni. Hiszen több mint 1200 személy bízta ránk kárpótlási jegyét. Ezért döntöttünk úgy, hogy levélben kérjük ki véleményüket. Az eladással kapcsolatban azonban több hátráltató tényező is felmerült. Egyrészt a tulajdonosok a kárpótlási jegyek névértékének 40,12 százalékában határozták meg a minimális árat. Másrészt a leendő vásárlók, mihelyt megtudták, hogy kárpótoltak vagyonáról van szó, még inkább le akarták szorítani az árat. Pedig a vagyon piaci értéke ma már két-, két és félszeresét éri a megvételkor aktuális piaci értékének. Papp Ernő elmondta azt is, hogy tavaly az egyik érdeklődővel már előszerződést kötöttek, de mivel a potenciális vásárló nem jutott megfelelő hitelhez, elállt vételi szándékától. Idén újabb vevővel kötött elővásárlási szerződést, akinek augusztus közepéig kellene kifizetni a vételárat. Addig azonban, amíg nem kerül aláírásra az adásvételi szerződés, nem értesíti a kárpótoltakat. Nem akar ugyanis a tavalyi hibájába esni. – Egyre nagyobb nyomás nehezedik rám a kárpótoltak részéről, ezért szeretnék minél előbb vevőt találni – mondta. – Ugyanakkor szinte biztosra veszem, hogy néhány év múlva a részvényesek tulajdonában lévő ingatlanok többszörösüket érik majd. A tokaji borvidék ugyanis – ahol ezek az ingatlanok találhatók – idén a világörökség része lett, aminek, Magyarország küszöbön álló európai uniós csatlakozásával együtt komoly árfelhajtó hatása lesz. Felkerestük az illetékes nyomozót is, aki kérdésünkre elmondta: valóban több bejelentés érkezett a BBS Invest ügyfeleitől, de egyelőre csak az anyaggyűjtés, a felderítés stádiumában tart az ügy. Eljárás tehát még senki ellen nem indult. Az igazsághoz tartozik, hogy Papp Ernő a BBS Invest társaság egykori igazgatótanácsi tagjai közül egyedüliként foglalkozik még a kárpótoltak ügyével. Ez mindenképpen Papp Ernő javára írható. Az azonban a társaság minden pénzügyi nehézsége ellenére elvárható lett volna, hogy értesítse a kárpótoltakat arról, hol kereshetik őt. Ha másként nem, a volt irodája ajtajára kitűzött üzenet formájában.