Milyen támogatásokra számíthatnak a fiatal családok az uniós országokban?

A katasztrofális demográfiai mutatók egyre nagyobb fejfájást okoznak az uniós döntéshozóknak. A születésszám csökkenése a nyugdíjasok növekvő arányával együtt gyors ütemben növeli a közkiadásokra nehezedő nyomást. A nyugdíjkorhatár emelése vagy a migránsok tömeges befogadása nem túl népszerű a lakosság körében, a politikusok így leginkább a fiatal családoknak nyújtott állami támogatásokkal próbálják megoldani a problémát. Az uniós tagországok azonban e tekintetben is különböző megoldásokat alkalmaznak. Az alábbiakban ezek közül válogattuk össze a leglátványosabbakat.

Németország

Németország több szociális programmal is rendelkezik. A legismertebbek közé tartozik a Bafög (Bundesausbildungsförderungsgesetz), ami egy olyan hallgatói támogatási program, amely lakhatási támogatást is tartalmaz. A hallgatók havonta legfeljebb 735 eurót kaphatnak, amelynek egy részét a lakhatási költségek fedezésére fordíthatják. A konkrét összeg a hallgató és családja anyagi helyzetétől függ. A Wohngeld az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott lakhatási támogatás, amely havi 70 és 340 euró között mozog. A szociális lakhatás (Sozialwohnung) a fiataloknak hozzáférést biztosít a támogatott bérlakáshoz, amelynél a havi négyzetméterenkénti bérleti díj 5 és 7 euró között mozog.

Franciaország

Franciaország olyan állami hitelprogramokat kínál, mint például a „Pret a Taux Zéro” (PTZ), amely kamatmentes kölcsön az első lakás megvásárlására. Ez a program jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal családok és magánszemélyek számára elérhetőbbé váljon a lakhatás. A szociális helyzettől függően az állam a lakbért is támogatja. A törvény például előírja, hogy egy 23 év alatti fiatal számára a havi lakbér nem haladhatja meg a 454,47 eurót, miközben a különbözetet az állam fedezi. Az állam támogatja a nyugdíjasok fiatalokkal való együttélését is. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a fiatalok megfizethető lakáshoz jussanak, a háztartási munkákban nyújtott segítségért vagy az idősekkel való törődésért cserébe.

Ausztria

A bécsi szociális lakások rendszere a költségbérlet elve alapján működik, vagyis a bérleti díjak nem lehetnek magasabbak vagy alacsonyabbak, mint az épületek építési, finanszírozási és kezelési költségei. A fő adósság törlesztése után a bérleti díjakat lefelé módosítják, és tartósan szabályozzák. Egy 40 négyzetméteres, úgynevezett Smart lakásban élő személy havonta körülbelül 600 eurót fizet. Ez az osztrák főváros viszonylatában csekély összeg. A kormány a fiatal családok számára különböző pénzügyi támogatásokat nyújt a saját lakás megszerzéséhez. Ezek közé tartozik például a jelzáloghitel-kamatok csökkentésére nyújtott támogatás, miközben a fiatal családok akár 30 ezer eurós támogatást is kaphatnak, ami jelentősen csökkenti a havi hiteltörlesztésük költségeit.

Csehország

Csehország azon kevés uniós tagországok egyike, ahol nincs tömeges lakhatási támogatás. Csak az elmúlt hónapokban kezdődtek meg a tárgyalások a magas jelzáloghitel-kamatlábakra folyósított állami támogatásról. A szigorúbb szociális szabályoknak köszönhetően a cseh államadósság ugyanakkor a visegrádi országok közül a legalacsonyabb. A prágai kormány azonban a szomszédos országokhoz hasonlóan támogatja az öregebb házak hőszigetelését. Optimális esetben a támogatás egymillió cseh korona (39,5 ezer euró) is lehet. A többi uniós tagállamhoz hasonlóan a házak szigetelését azonban a csehek is uniós forrásokból finanszírozzák.

Lengyelország

Lengyelországban a Biztonságos hitel (Bezpieczny kredyt) az egyik legnépszerűbb program, amely tíz évre 2 százalékos fix kamatozású hitelt kínál. Feltétel az első ingatlan megvásárlása. Ezt a programot az idei év második felében azonban a Startlakás (Mieszkanie na Start) program váltja fel, amely a nagyobb családoknak akár nullaszázalékos kamatot is kínál majd. A korábbiaktól eltérően az alacsonyabb jövedelműek is jogosultak lesznek rá, és az igénylők korhatára 45-ről 35 évre csökken. A Nemzeti Lakásprogram egy másik jelentős projekt, amelynek a célja, hogy javítsa a lakhatás megfizethetőségét az alacsony jövedelműek számára. A program vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt szociális lakások építéséhez. A támogatás maximális összegét az épített ingatlan árának a 80 százalékában állapították meg.

Magyarország

Magyarországgal kapcsolatban a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) érdemes felhívni a figyelmet, amely pénzügyi hozzájárulást nyújt az ingatlanvásárláshoz vagy új ház építéséhez. Az egygyermekes családok 600 ezer forint (1523 euró), a kétgyermekes családok 2,6 millió forint (6600 euró), a három- vagy többgyermekes családok pedig 10 millió forintig (kb. 25 384 euró) kaphatnak támogatást. Emellett a három- vagy többgyermekes családok 15 millió forintig (38 076 euró) terjedő kamatmentes kölcsönt igényelhetnek új lakás vásárlásához vagy építéséhez. A CSOK-program célja, hogy a fiatal családokat megfizethető lakáshoz juttassa, ugyanakkor a demográfiai növekedést is támogatja azzal, hogy a családokat több gyermek vállalására ösztönzi.

Dánia

A dán támogatási rendszer két szociális juttatáson alapul. Ezek első látásra nem tűnnek magasnak, ám Dánia az egyik olyan ország, ahol az Európai Unióban a legmagasabbak a bérek és nagy a kínálat a szociális lakásokból. A kollektív szerződéseknek köszönhetően az országban a legalacsonyabb keresetek 17 ezer dán korona (DKK), azaz 2299 euró körül mozognak. A progresszív adózásnak köszönhetően az alacsony keresetűek viszonylag keveset fizetnek az államnak, így havonta 1898 euró körüli összeg marad a zsebükben. Ha a havi lakbére valakinek 5 ezer DKK (670 euró), akkor 1000 DKK (134 euró) hozzájárulást kap az államtól. Ez a maximális összeg, a jobban fizetett munkavállalók kevesebbet kapnak. A Boligstotte néven ismert lakhatási támogatáson kívül a fiatalok kölcsönt is igényelhetnek a lakástakarékhoz, ami lehetővé teszi számukra, hogy több havi lakbért előre kifizethessenek.

Svédország

Svédországban a lakhatási támogatás (bostadsbidrag) maximális összege a kérelmező jövedelmétől, lakhatási költségeitől és a háztartás típusától függ. Az állam segítségére rászoruló 29 év alatti fiatalok számára a lakbérhez vagy a havi lakhatási költségekhez nyújtott támogatás összege körülbelül 1300 svéd korona (SEK), vagyis 114 euró lehet. A többgyermekes családok számára a támogatás akár 3900 SEK (342 euró) is lehet. Svédország a lakhatást szövetkezetek létrehozásával is igyekszik olcsóbbá tenni. Az így megszerzett lakásokat a tulajdonosok csak a tulajdonosi szövetségnek adhatják el, amivel megakadályozzák az árak hirtelen emelkedését. Ez egy új fejlemény, és az egyik ilyen sikeres projekt a göteborgi Riksbyggen, amely 250 kis lakást kínál korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező fiataloknak.

Hollandia

A Huurtoeslag lakhatási támogatás a lakbér és a közüzemi költségek fedezésére szolgál. Ebben az esetben az állam megtéríti a nehezebb anyagi helyzetben levő társadalmi csoportoknak a törvényes határ feletti különbözetet. A fiatalok 23 éves korukig havonta legfeljebb 455 eurót fizetnek, az idősek esetében pedig 880 euró a felső határ. A szociális lakhatás (Sozialwohnung) nonprofit lakásszövetkezeteken keresztül érhető el. A szabályozott havi bérleti díj a lakástól függően átlagosan 560 euró körül mozog. Hollandiában léteznek alacsony költségű lakhatási övezetek is, ahol a fejlesztőknek a projektjeikbe bizonyos arányban megfizethető lakásokat kell beépíteniük. Számos önkormányzat kedvezményes áron telket is biztosít az olcsó lakások építéséhez, ami megkönnyíti a különböző társadalmi helyzetben levő családoknak a lakások elérhetőségét.

Szlovákia

A jelzáloghitellel rendelkezőket az állam adóbónusszal támogatja. Ezt a kifizetett kamatok felében állapítják meg. Az idei év elejétől megkötött szerződésekre 1200 eurós felső határ vonatkozik. A kérelmező jövedelme nem haladhatja meg az előző évi havi átlagbér 1,6-szorosát, házastársak esetében pedig a 3,2-szeresét. A régebbi szerződésekre szigorúbb feltételek vonatkoznak. Az adóbónusz felső határa már 400 euró, az egyedülálló kérelmező jövedelme pedig nem haladhatja meg az átlagbér 1,3-szorosát, a házaspároké a 2,6-szorosát. Az Állami Lakásfejlesztési Alap kedvezményes hiteleket nyújt a fiatal családoknak ingatlanok vásárlásához, építéséhez vagy felújításához. A felvett összegre 1 százalékos kamatot számítanak fel, a kölcsön maximális összege pedig 180 ezer euró lehet. A kérelmező nettó jövedelme nem haladhatja meg a létminimum ötszörösét, ami jelenleg 1344,4 eurónak felel meg. A korábbiaktól eltérően egy ilyen alacsony kamatozású hitel jelenleg érdekes alternatívát kínál a magas banki kamatokkal szemben.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa