Így lopja el az AI a varázslatot: ezért gáz a sok Ghibli-stílusú kép az interneten

A felhasználók, mémoldalak, sőt, már egyes cégek is teleposztolták a Facebook feedet a ChatGPT (Dall-E) által generált, Ghibli-stílusban készült képekkel, a reakciók alapján pedig az emberek apró hányadának szúrt csak szemet ez a jelenség.

Ki ne akarna egy film-, vagy mesehős bőrébe bújni, főleg, ha a mesterséges intelligencia ezt már olyan szinten szolgáltatja az embereknek, mint eddig soha. Mert valóban, a kigenerált képek jó minőségűek. Ijesztően azok. Az AI már nemcsak a leírás, hanem egy létező, a rendszerébe feltöltött fotó alapján is képes létrehozni ilyen „műveket“, viszonylag nagy precizitással. 

A Mónika Show karaktereitől kezdve az Office szereplőgárdájáig már mindenkit láthattunk a Ghibli elhíresült stílusában, ami elsőre még csak-csak poénos és kedves, de ezredszerre már inkább kínos, izzadságszagú, sőt sértő a valós alkotókra nézve.

A stúdió vezetője, Hayao Miyazaki korábban kamerák előtt is kifejtette a véleményét a mesterséges intelligenciáról. Talán nem ér senkit sokkhatás, ha elárulom: a kézzel rajzolt, évekig készített művek atyja elítéli az AI használatát. Miyazaki szerint az AI konkrétan

sértés az életre nézve. 

Miért gáz?

Talán emlékeznek a „nem lopnál autót, nem lopnál táskát (...) ha letöltesz egy kalózfilmet, az is lopás“ szövegezésű kalózkodás elleni kampányfilmre. Úgy tűnik az AI megjelenése felülírja ezt az üzenetet, és szellemi terméket gond nélkül el lehet lopni, sőt, akár marketing célokra is használni – így tett például a világ legnagyobb gyorskajalánca, a meki is, nagy felháborodást okozva:

A hasonlatnál maradva: táska helyett szellemi tulajdont lopunk egy ilyen kép kigenerálásával, ezt pedig profitorientált célokra felhasználni egyenesen gusztustalan. Főleg, ha egy 224 milliárdot érő cégről beszélünk.

Aki ezt létrehozta, annak fogalma sincs, mi az a fájdalom. Ha igazán hátborzongató dolgokat akarsz készíteni, csak rajta, tedd meg. Én soha nem szeretném ezt a technológiát beépíteni a munkámba. Teljesen undorítónak tartom.

– mondta Miyazaki, amikor először szembesült az AI által generált képekkel. 

Az általa megteremtett univerzum mélyen gyökerezik a japán kultúrában, személyes víziójának egyedisége és igényessége pedig aligha adható vissza egy képkockákból összetákolt AI-képpel. Aki pedig látott legalább egy Ghibli-filmet, az tudhatja:

a Miyazaki-világ mondandója merőben szembemegy mindazzal, amit a megúszós, zéró efforttal létrehozott képekkel képviselhet valaki. 

Beigazolódni látszik a Ghibli munkatársainak félelme: az odaadással és rengeteg idővel készült alkotást fogyasztási cikké degradáljuk.

Képzeljük el, hogy mi vagyunk a Ghibli vezetői. Perfekcionisták, a magunk módján megszállottak vagyunk a filmjeinket tekintve, olyan részletességet és odaadást követelünk meg kollégáinktól, amire ritkán látunk példát. Műveink előállítása ezért nagyon időigényes (a Szél támad c. film elkészítése például 4-5 évig tartott), a meghatározó pozíciót a filmek világában évtizedekig tartó munkával tudtunk elérni, mindezt modern, digitális technológia nélkül. Erre egy nap arra kelünk fel, hogy gigacégek a mi stílusunkkal promózzák termékeikeit, az összes mémoldal a mi karaktereink ikertestvéreivel viccelődik, mindezt engedély nélkül, mi pedig nem tehetünk ez ellen semmit. De miért nem?

Jogi lépések

A Ghibli jogi lépései az OpenAI által generált képek ellen több szempontból is összetett kérdés. Az AI technológia a szerzői jogi törvényeket tekintve szürke zónában mozog.

Bár a mesterséges intelligencia minden bizonnyal szerzői joggal védett képkockákból merít és tanul, ezt bizonyítani nagyon nehéz. Sőt, jelenleg lehetetlen is. 

Az OpenAI például nem hozza nyilvánosságra, hogy milyen adatokat használ a tanuláshoz, a bíróságokon pedig nincs egységes precedens, hogy ez a „fair use“ alá esik-e.

A stúdió érvelhetne azzal, hogy a „Ghibli-stílus“ az ő márkájukhoz kötődik, az AI által generált képek pedig megtéveszthetik az embereket, azt sugallva, hogy a stúdió jóváhagyta ezeknek a létrejöttét. Ezzel viszont az a probléma, hogy az AI cég nem reklámozza ezt a konkrét funkcióját, így ez az érv nem állja meg (jogilag) a helyét. A védjegyoltalmi (trademark law) törvények alkalmazása hasonló esetekben szintén kapufa.

Mivel a szerzői jogi törvények nem tartották a lépést az AI fejlődésével, így az alkotók meg vannak lőve, kis túlzással semmit sem tehetnek. A korrektség kedvéért azért hozzá kell tenni, hogy rengeteg per már folyamatban van az Egyesült Államokban, amelyek azt vizsgálják, hogy az AI modellek betanítása szerzői joggal védett anyagokkal jogsértő-e, vagy sem.

Adja magát a kérdés, hogy az AI miért használhat stílust, ha konkrét karaktereket viszont nem. A rövid válasz az, hogy a szerzői jog a műveket, nem pedig a vizuális stílust védi. 

Például ha a promptban nem szerepel a „Totoro“, hanem csak „Ghibli-stílusú erdő“, az AI egyedi képet generál, ami bár pontosan a Ghibli stílusa, nagyon hasonlít az eredetire, de mégsem másolja a művet, hanem alapos tanulmányozás után hozza létre. Az AI cégek ezzel védik magukat, szerintük ez a „fair use“ alá esik.

A jelenelgi jogi környezetben szinte előre borítékolható, hogy a Ghibli nem tud labdába rúgni a bíróságon. Ha a stúdió bizonyítani tudná, hogy az AI-t az ő műveikkel tanították be engedély nélkül, más lenne a helyzet. Ez viszont technikailag és jogilag is szinte lehetetlen.

Identitásvesztés

Az igazi probléma mégsem a jelenség jogi része. Mások szellemi tulajdonának engedély nélküli felhasználása - különösen ha a másik fél külön kérte, hogy ezt senki se tegye, egy olyan helyzetet teremt, ahol az elv, de leginkább az elvek hiánya a problémás. A Studio Ghibli művészi hitvallásának és értékeinek kigúnyolása az, amit a Ghibli-stílusú Mónika Show karakterekre nézve láthatunk. És vajon

• Mit ér az a rengeteg munka, amit egy gép egyetlen pillanat alatt leutánoz?
• Erkölcsileg helyes-e élni az OpenAI által adott lehetőségekkel, csak azért, mert jogilag nem támadhatóak?
• Nem áruljuk-e el ezzel a művészeket, akik saját tanulmányaik és tehetségük gyümölcseként tudtak valami egyedit alkotni?

A választ az olvasóra bízzuk.

Végezetül, a sok AI-kép után íme pár eredeti képkocka, melyekbe a készítők szívüket-lelküket beletették: