Dunaszerdahelyen divat a névmagyarosítás

A városi anyakönyvi hivatal nyilvántartásából kiderül, hogy az utóbbi hét évben több mint ezren magyarosították a nevüket. Az adatok arról árulkodnak, hogy az „ovátalanítási” kérelmek száma majdnem elérte a hatszázat, a születéskor szlovákul bejegyezett keresztnevet pedig majdnem 450-en íratták át magyar alakúra.

A 87 százalékban magyarok lakta Dunaszerdahelyen tehát nagyjából minden huszadik városbeli magyar lakos megváltoztatta a vezeték- vagy a keresztnevét. Ez azt jelenti, hogy átíratta a születési anyakönyvi kivonatba eredetileg szlovákul beírt keresztnevét, vagy a vezetéknevéből töröltette az -ová toldalékot, vagy egyszerre mindkettőt megtette.

Ez a számítás azonban mégsem a városbeli tényleges helyzetet tükrözi (csak), mert a dunaszerdahelyi anyakönyvben bejegyzett ilyen fajta változások nemcsak a helybéliekre vonatkoznak, hanem azokra is, akik ugyan itt születtek vagy itt kötöttek házasságot, de már elköltöztek.

Nem szerepelnek ugyanakkor ebben a kimutatásban azok a jelenleg dunaszerdahelyi állandó lakhellyel rendelkező személyek, akik nem itt születtek, vagy nem itt kötöttek házasságot. Ha ugyanis a keresztnév magyar alakúra történő átíratásáról van szó, a névmagyarosítást nem az állandó lakhely szerinti anyakönyvi hivatalban kell intézni, hanem azon a településen, ahol az illető született. Ha pedig valaki a házasságkötés óta közösen használt névről akarja leválasztatni az -ová toldalékot, az esküvő helyszíne a mérvadó, ott kell intézkedni.

Érdekes, hogy évente jóval többen töröltették el a vezetéknevükből az -ovát, mint amennyien a keresztnevüket magyar alakúra íratták át. Az eddigi csúcsot mindkét vonatkozásban a 2002-es esztendő tartja: ekkor 121 nő döntött úgy, hogy ezentúl nem kívánja használni az -ovát, a keresztnevük magyar változatra történő átírását pedig 89-en kérték. Tavaly 101 hölgy döntött úgy, hogy törölteti az -ová toldalékot. A keresztnév magyar alakúra változtatását viszont csak feleennyien kérték, ugyanúgy, mint 2002-ben.

Az, hogy a keresztnévmagyarosítás az utóbbi két évben némileg stagnál, két tényezővel is magyarázható. Egyrészt visszaesett a születések száma, tehát kevesebb a névadó. Másfelől az idézett statisztika nem foglalja magában azokat az utóbbi években született gyerekeket, akiknek a szülei már rögtön a születési anyakönyvi kivonat kiállításakor ragaszkodtak ahhoz, hogy magyarul tüntessék fel az újszülött vezeték- és keresztnevét. Az anyakönyvi hivatal munkatársai szerint évről évre több szülő dönt így, tehát a későbbiekben nincs szükség névmagyarosításra, s ezért sem emelkedik meredeken tovább a kérelmek száma.

Ez egyébként a legegyszerűbb és legkevésbé fáradságos megoldás, hiszen ha valaki később kérelmezi a névmagyarosítást, akkor ez már több vesződséggel jár: a többi iratot, többek között a személyazonossági igazolványt, az útlevelet, az egészségügyi kártyát, a jogosítványt is ki kell cserélni. A jelek szerint a szülők ezt felismerték, és már az utód születésekor magyar alakban jegyeztetik be a csecsemő nevét. Ily módon visszatérnek a köztudatba az ügyintézés, az iratkitöltés során is a szép, ősi magyar nevek. A törvényi lehetőség egy évtizede adott, és csak rajtunk múlik, élünk-e vele. Ha igen, akkor például a Csóka vezetéknevű hölgy elkerülheti, hogy torz alakú Csókovává lehetetlenítsék el a nevét.

A szlovákul beírt magyar nevek korrekciójára egyebek között az anyakönyvi törvény 1994-ben elfogadott módosítása nyújt lehetőséget. Az ügyintézés teljesen ingyenes, mindössze az új anyakönyvi kivonatért kell 50 koronát fizetni.

Dunaszerdahelyen egyébként számos ismert közéleti személyiség magyar alakúra íratta át a nevét. A huszonöttagú városi képviselő-testület valamennyi tagja magyar nemzetiségű, és közülük többen Györgyként, Pálként, Péterként szerepelnek a hivatalos okmányokban. A huszonöt magyar képviselőből eddig kilencen íratták át keresztnevüket magyar alakúra.