De mi lesz a lovakkal?

V. KRASZNICA MELITTA

Zsemlye Tibor úgy érzi, a lépéssel az önkormányzat ellehetetleníti, ezért kész jogi útra terelni a dolgot. Idén januárban ismételten kérte a terület megvételét, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítását. A falu vezetése ugyanakkor kitart korábbi döntése mellett, mivel szerintük a másik fél súlyosan megszegte a bérleti szerződésben foglaltakat. A januári testülti ülésen ezért elutasította a vállalkozónak a bérleti szerződés megújítására, illetve a terület megvételére vonatkozó kérvényét.

A vidéki turizmusra épített

Zsemlye Tibor 2004 óta bérli a település határában lévő területet, ahol eredeti elképzelése szerint a tenyésztés mellett lovaspályát alakított volna ki. Távlati céljai közt egy panzió felépítése is szerepelt. „Édesapám már a kilencvenes évek elejétől gazdálkodott, az ő vállalkozását vettem át 2004-ben – avatott be a részletekben Zsemlye Tibor. – Fantáziát láttam a vidéki turizmusban, ezért a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés mellett ebbe az irányba mozdultam. Fokozatosan bővítettem a lóállományt, két-három alkalommal rendeztem lovasnapot is, de a gazdasági válság keresztülhúzta a számításaimat. Mostanra jutottam odáig, hogy újra időszerűvé vált a panzió létrehozása. Megvásároltam a lovasfarm tőszomszédságában lévő parcellát, itt szeretném felépíteni a panziót. A falu vezetése pedig éppen most bontja fel velem a bérleti szerződést. Arra nem gondolnak, hogy hová tegyek egyik napról a másikra negyven lovat? Ráadásul az állatok többsége már itt született, ezt az életteret szokta meg. A történtek mögött azt látom, hogy sokan irigylik, amit eddig elértem.” A vállalkozó azt is elárulta, hogy számtalan ellenőrzést kapott az elmúlt évek során. Szerinte a községben sokan nincsenek tisztában azzal, mint is jelent a ridegtartás. Lovai ugyanis a szabad ég alatt vannak télen-nyáron, mindössze egy nádfedeles hajlék alá tudnak behúzódni. „Lótenyésztői képesítésem is van, értek az állatokhoz. Lovaim regisztráltak, rendszeres orvosi ellenőrzésen esnek át. Néhány évvel ezelőtt megtörtént, hogy nagy esőzések után jóakaróim az állatvédőket is kihívták, azzal, hogy vízben állnak a lovak. Tény, hogy a terület nagy részét elöntötte a víz, de az állatok egy kisebb dombon, szárazon voltak” – magyarázta a gazda. Szerinte mondvacsinált ürüggyel bontották fel vele a bérleti szerződést, ezért, ha kell, jogi útra tereli a dolgot. „Hiába kérdeztem, mivel is szegtem meg súlyosan a szerződésben foglaltakat, nem válaszoltak – mondta. – Szívesen meg is vásárolnám a terültet, az elmúlt években többször kérvényeztem, de soha nem jártam sikerrel. Így támogatja a falu vezetése a vállalkozókat. Úgy érzem, nem marad más választásom, mint bírósághoz fordulni.”

Háborognak a polgárok a rendetlenség miatt

A község vezetése és a polgárok túlnyomó része másként látja a helyzetet, és számtalan kifogást emelt Zsemlye Tibor és családja tevékenységével szemben. „Egyre több a lakossági panasz a Zsemlye család ellen, a panaszok egy része a lovas farmot, másik része a községen belül működtetett gazdaságaikat érinti – tájékoztatta lapunkat Molnár Zoltán polgármester. – Tibor és bátyja, Károly, valamint édesapjuk nagyon sok állatot, tehenet, disznót, baromfit tart, mégpedig a családi házak között, saját telkeken. Ezek az állatok szabadon kószálnak, gyakran kiszabadulnak az útra, veszélyeztetve az autósokat, a járókelőket, betévednek a szomszédos kertekbe, letapossák a veteményt, megrágják a fák törzsét. A szomszédok a patkányok elszaporodására is panaszkodnak. Emellett a Zsemlye család által használt házak udvarán egyre halmozódik a szemét, a rozsdás vastól a használaton kívüli mezőgazdasági gépeken át az építkezési törmelékig. A portáikon uralkodó rendetlenség rontja a falu képét is.” A polgármester szavait több lakos megerősítette, mondván, egy esetleges járvány kialakulásától is tartanak. „A család nagyon sok állatot nevel, de istállót egyet sem látni portáikon. Sárban, piszokban, a szabad ég alatt tartják a szerencsétlen állatokat – mondta egy idősebb férfi. – Azt sem kellene megvárni, amíg balesetet okoznak elkóborolt állataik, a lovasfarm mellett is félve hajt el autóval az ember, hiszen nem lehet tudni, mikor szabadul el egy ló. Igaz, villanypásztor őrzi a területet, mégis előfordult, hogy az út mellett kószáltak a lovak.”

Érvényt szereznek

a határozatnak

Molnár Zoltán megjegyezte, a lovasfarm létrehozását, az agrárturizmus fejlesztését az előző és a mostani faluvezetés is jó ötletnek tartotta, ám a tervekből 10 év alatt szinte semmi sem valósult meg. „A szerződés egyértelműen fogalmaz: a területet lovaspálya kialakítása és gyerekek lovagoltatása céljából adta bérbe a község, a feltételeket Zsemlye Tibor nem teljesítette” – mutatott rá Mihalík Jaroslav önkormányzati képviselő. Balogh Zoltán alpolgármester azt is hozzátette: azért sem akarja az önkormányzat eladni a gazdálkodónak a területet, mert félő, hogy rövid időn belül ugyanolyan szeméthegy tornyosulna a falu határában lévő, út menti parcellán, mint Zsemlyéék többi portáján. A képviselők nem értik azt sem, miként hordathatott építkezési anyagot a farm melletti telkére a vállalkozó, amikor az egyelőre mezőgazdasági parcellaként szerepel a nyilvántartásban. „Eddig szép szóval, figyelmeztetéssel próbáltuk jobb belátásra bírni a Zsemlye családot, azt is felajánlottuk nekik, hogy közhasznú munkások eltakarítják a szemetet az udvaraikról, de nem fogadták el a segítséget – mondta Molnár Zoltán. – Ezek után kénytelenek leszünk erélyesebben fellépni velük szemben, hiszen 1200 lakos érdekeit kell szem előtt tartani.”

Miután Zsemlye Tibor a megadott határidőig, azaz december 31-i nem ürítette ki a községtől korábban bérelt területet, a falu vezetése ismételten felszólítja a lovak elszállítására. Ha ennek nem tesz eleget, egyéb módon szereznek érvényt a határozatnak.