Csatákban dúlt romok – Torna vára

Aki Kassa felől vagy Kassa felé utazik, láthatja a mészkő- kúpon égbe szökő, messze néző, már távolról feltűnő Torna várát. Romantikus sziluettű várrom ez, amelynek ugyancsak hányatott történel- me van, ahogy a vidéknek is.

Torna (Turňa nad Bodvou)

A szomszédos Tornagörgő melletti Nagy Paklán nevű helyen már az utolsó nagy jégkorszak utáni időkben, 8-10 ezer évvel ezelőtt emberek éltek.

Sok évezred kultúrái

A Tornagörgő és Szádelőudvarnok közötti magaslatokon és azok lejtőin rézkori, bronzkori leleteket fordított már ki az ásó, és azt is tudni lehet, hogy az egyik út melletti halom erődített telephely volt a vaskorban. A Szádelői szurdok keleti peremén bronzkori telep és erődítés nyomai találhatók, s onnan már szinte csak egy nyíllövés Torna várának mészkőkúpja. Itt – a stratégiailag igen jó elhelyezkedés alapján feltételezhető – valamikor a 10. és 11. század fordulóján már földvár állt, ennek sáncaira épülhetett a 14. század elején a gótikus stílusú, nemesi birtokban lévő kővár, amelyből még mindig látható az egykori négyszögletes öregtorony monumentális tömbje, attól kelet felé pedig az egykori emeletes gótikus palota nyomai. A vár legrégebbi részei főleg magából a várhegyből kifejtett mészkőből épültek, helyben égetett mésszel, amely még ma is rendkívül szívósan tartja egyben a köveket. A Tornay család férfiágának kihalása után Bebek-birtok lett a vár, ám gazdája, Bebek Imre elesett a rigómezei csatában, s ezt a zűrzavaros időszakot kihasználva Torna erősségét 1448 táján elfoglalták a vidéket megszálló cseh kelyhes hadak. A huszitákat Hunyadi János verte ki a várból 1451-ben, majd a vár alatt létrejött település 1476-ban mezővárosi rangot kapott Mátyás királytól, ami természetesen kihatott a vár fejlődésére is. Birtokosa továbbra is a Bebek család maradt, ekkor épülhetett a vár keleti részén lévő palota, amelynek három emeletnyi magasságig megmaradt torzója a vár legjellegzetesebb része. Erődítéseinek egy része, így a kerek délkeleti bástyatorony és a vár elővédjei is ekkortájt épülhettek.

Azok az ostromos idők

Torna vára a 16. században sok ostromot megélt. Azt pontosan tudni lehet, hogy 1556-ban a sziklaszirten álló várat rövid, de heves ostrommal Dietrich és Puchheim császári hadvezér foglalta el I. Ferdinánd császár parancsára. Még ugyanebben az évben el is hagyták Bebek György gömöri főispán hadainak nyomására. Nyugalmas évek ezután sem következtek, 1567-ben bizonyos Magócsy Gáspár révén megint a császár vette be a várat, s mivel ebben az évben kihalt a Bebek család, a császár Magócsynak adományozta Tornát. Valószínűleg a 16. század végén vagy a 17. század elején épülhetett a vár északnyugati részén az olaszbástyás rondella, amely már az ágyúk használatát mutatja a várvédelemben. A rendi felkelések hadvonulása ezt a vidéket sem kerülte el. Tornát 1612-ben Bethlen Gábor hadai szállták meg, az 1624-ben megkötött bécsi béke szerint II. Ferdinánd birtoka lett. Megjelent a török is a vidéken, 1652-ben Eger várából portyázó törökök dúlták fel a vár alatti települést, a dúlás 1675-ben megismétlődött. 1678-ban Teleki Mihály serege ért a vár alá, ennek hírére az őrség magyar katonái, hogy megmenekülhessenek, felkoncolták a német zsoldosokat, majd átadták az erősséget az erdélyi hadaknak. A császári hadak 1679-ben Leslie tábornok vezetésével ismét visszafoglalták, majd elérkezett a végzetes 1683-as év, amikor Ibrahim pasa és Thököly Imre seregei szállták meg a várat. Egy ebből az időből származó feljegyzés szerint a várhoz vonuló Schultz császári generális csapatai harc nélkül szállták meg Torna várát, majd a bevonuló Habsburg sereg aláaknázta a vár érzékeny pontjait, és puskaporral több helyen is felrobbantotta. Ezután már csak romként említik a várat, mely jó ideig elhagyatottan pusztult, de néhány évvel ezelőtt lelkes lokálpatrióták kitakarították és remélhetőleg nemsokára megkezdődik megromlott falainak konzerválása is.

Érdemes lenne megmenteni a még mindig tekintélyes romokat, hiszen páratlan kilátás nyílik innen a Gömör-Tornai Karszttól egészen a Hernád völgyéig. Ez Kassa megye egyik legromantikusabb várromja.