Vörös és toxikus volt az ősóceán

Sydney. Nemes vörösborra emlékeztetően bíborszínű és erősen toxikus hatású volt a kétmilliárd évvel ezelőtti ősóceán – legalábbis ilyenek lehettek azok a vizek, amelyek a mai Ausztrália partjait mosták. Erre a megállapításra jutottak az ausztrál állami egyetem kutatói, miután abból a korból származó kőtörmelékeket vizsgáltak meg.

A tudósok szerint, akik eredményeiket a Nature című nemzetközi tudományos folyóirat legutóbbi számában közölték, az élénk színt a magas kéntartalom és különféle baktériumok okozták. Mindeddig általánosan elfogadott tudományos nézet volt, hogy az óceánok oxigénszintje ugyanolyan ütemben növekedett, mint az atmoszféráé, de senki sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miért nem kezdődött meg az egyszerű baktériumok összetettebb élőlényekké való átalakulása 600 millió évnél korábban.

Jochen Brocks kutatása éppen erre a kérdésre válaszol: szerinte az élet a tengerben csak egy második lépcsőben tudott fejlődni, mivel az óceánokat sokáig fojtogatta a magas kéntartalom. „Ha elméletünk helyesnek bizonyul, sok mindent át kell értékelnünk abból, amit a bolygónk történetéről írtunk. Egyelőre ez a legelfogadhatóbb válasz arra, hogy miért irányították a világot ilyen sokáig a baktériumok” – mondta Brooks.

Az algák csak akkor kezdtek kialakulni, amikor a víz már kevésbé volt toxikus. A nagy változást egy 542 millió évvel ezelőtti nagy robbanás hozta, s csak azt követően indult meg a ma ismert állatok fejlődése – állítják az ausztrál tudósok. (mti)