Vallásos agyak vizsgálata

Közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 85%-a hiszi, hogy Isten teremtette az univerzumot. Nigériában az emberek 98%-a hisz Istenben. Tízből 9 indonéziai vallotta, hogy meghalna vallásos meggyőződésért. Az írek 87%-a hisz Istenben, és 19%-uk mondja, hogy az olyan tragédiák, mint a pusztító cunami, nem rendítik meg hitét.

Miért hisznek olyan sokan?

Miért maradt a vallás ennyire megingathatatlan, miközben a tudomány egyre-másra tárja fel a betegségek és természeti jelenségek okait, és egyre közelebb jut az Univerzum megismeréséhez? – tette fel a kérdést a The Guardian. A tudósok megpróbálják ezt megérteni.

A vallás kialakulásában szerepe volt annak, hogy az agyunk az evolúció folyamán nagyon gyorsan fejlődött – mondta Todd Murphy kanadai viselkedéstudományi szakember. Ahogy a homloklebeny és a halántéklebenyek egyre nagyobbak lettek, az embernek kifejlődtek azok a képességei, hogy a jövőbe tudjon vetíteni, illetve emlékezzen a múltra. „Amikor ez megtörtént, új és drámai tudati képességet szereztünk. Például halott társunk testének látványa azzal az asszociációval járt, hogy egyszer mi is meghalunk. Az elkerülhetetlen halál tudata vetette fel a kérdéseket: Miért vagyunk itt? Mi történik, ha meghalunk? Válaszra volt szükség“.

Csoportos túlélés

Az emberi társadalom fejlődése fontos szerepe volt a vallásnak. Kontextust teremtett egy erkölcsi kód számára, így egységes etikai szabályok alapján működő közösséget hozott létre. Pascal Boyer antropológus-pszichológus szerint ez megnövelte az adott csoport túlélési esélyeit. Egyes nézetek szerint a vallás annyira sikeressé tette a csoportos túlélést, hogy ez a tendencia mindvégig kiválasztott maradt „evolúciós történelmünk“ folyamán. Mások szerint a hit annyira modern dolog, hogy semmiképp nem befolyásolhatta az evolúciót. „Szerintem nem maga a vallás jelent evolúciós előnyt, hanem az, hogy a hitre való képesség csak mellékterméke olyan más tudati képességeknek, melyek a fajfejlődés során jöttek létre“ – mondta Boyer, aki gyermekekkel végzett pszichológiai kísérletekkel próbálta bizonyítani, hogy a hit velünk született ösztön. „A 3–5 éves gyerekek úgy érzik, hogy mindenki tudja, ha valami rosszat csináltak, akkor is, ha senki sem látta vagy hallotta, hogy mit követtek el. Ez nem így van persze, de jól megalapozza a hitet egy olyan valakiben, aki mindent lát. A minket láthatatlanul figyelő morális ítélőbíró nagyon izgalmas elképzelés az emberek számára.“ A gyermeki hit persze nem feltétlenül kellene, hogy megmaradjon, ennek ellenére a felnőttek vallásos hite minden életkorban jellemző, és egyáltalán nem a természettudományos tudatlanság velejárója. Boyer szerint a hit megmaradása felnőttkorban feltételezésen alapul. Mégpedig azon a feltételezésen: ha körülöttünk mindenki így gondolkozik, akkor biztosan van benne valami.

Isten jelenlétét érezték

A San Diegó-i University of California Ramachandran nevű neurológusa észrevette, hogy a halántéklebeny epilepsziájában szenvedő betegek kb. negyede megrázó vallásos élményekről számol be. „Azt mondták, hogy Isten jelenlétét érezték, vagy hirtelen megértették az egész kozmosz értelmét. Ezek az élmények mindig roham közben jelentkeztek, de olyan enyhe rohamok esetében is, melyeket csak az érzékeny elektroencefalogram mutatott ki. A rohamok között ezek a betegek az Istenről való gondolkodásban merültek el.“

Ramachandran 3 féle magyarázatot adott. Az első, hogy a roham által előidézett érzelmek egyszerűen „túlcsordulnak”, és a betegek ezt úgy dolgozzák fel, mintha valami különösen spirituális dolog történt volna velük. A második lehetőség az, hogy a roham arra készteti a bal féltekét, hogy a látszólag megmagyarázhatatlan érzelmekhez „mesét költsön”. A bal félteke „mesélő” képessége nem ismeretlen a neurológusok számára. Harmadikként felmerül az a magyarázat, hogy a roham ideje alatt „leáll“ az agynak az amygdala nevű része, mely többek közt azért felelős, hogy különbséget tudjunk tenni a fontos és a lényegtelen dolgok között.

Ramachandran úgy döntött, néhány pácienst galvanikus bőrreakcióval tesztel. A bőr elektromos vezetőképességében bekövetkező apró változásokat két elektróda érzékeli, ez az izzadás közvetett mérése. A legtöbb embernek nő a vezetőképessége, ha brutális, szexuális képeket vagy szövegeket mutatnak neki. Az epilepsziás betegekre semmilyen hatással nem voltak ezek a szavak és képek, viszont a vallásos ikonok és az „isten“ szó igen intenzív reakciót váltottak ki. Mivel a kutatás csak pár betegre terjedt ki, nem még következtetéseket levonni, de ha az eredmények a későbbi próbákat is kiállják, ki lehet mondani: a halántéklebeny rohamai felerősítenek bizonyos idegpályákat, melyek az amygdalához vezetnek, ezáltal olyan dolgoknak is jelentőséget tulajdonítanak a betegek, melyek lényegtelennek tűnnek. Ha ezek az idegpályák felerősödnek, válogatás nélkül minden nagy jelentőségre tesz szert, ami végül egy vallásos élményhez hasonló állapotba juttatja a pácienst.

Különböző térképek

Andrew Newberg radiológus olyan emberek közt vizsgálódott, akik spirituális tevékenységeket végeznek. Az agyműködést vizsgálva különböző térképeket kapott arról, a különböző gyakorlatok hogyan befolyásolják az idegi folyamatokat. „Kiderült, az agyban egy egész, bonyolult hálózat létezik, és attól függően, hogy milyen módon gyakorolja a vallást valaki, különböző területek aktiválódnak”.

Newberg az univerzummal való egybeolvadás vallásos élményének idegrendszeri hátterét magyarázza: a vérnyomás leesik a fali lebenyben, vagyis az agynak abban a részében, amely önképünket segít létrehozni, fenntartani. Ez a kritikus pont – mondja Newberg. „Úgy tűnik, ha a fali lebenybe nem jut érzékelhető információ, akkor még mindig próbálja fenntartani a személyiségtudatot, de nem kap hozzá adatokat. Ha ez tökéletesen sikerül, akkor létrejön az univerzummal való teljes egység érzete.“

„Az emberek azt szeretnék, ha megmondanám, hogy van-e Isten vagy nincs. Ezek a kísérletek nem adnak erre választ. Ha megvizsgálok egy apácát, amikor ő Isten közelében tudja magát, meg tudom mondani, mi megy végbe az agyában, de nem tudom, hogy közben ott van-e Isten.“

Nincs veszélyben a hit

A tudósok hangsúlyozzák, csak tanulmányozni akarják a vallást, nem megdönteni. Bármit is sikerül fölfedezniük, a tömegek vallásos hite változatlanul folytatódik. Amerikában a mormon és szcientológiai egyház fejlődik a leggyorsabban, míg a világ más részein a fundamentalista vallások adnak érthető képet a világról. Az lehet, hogy a neurológia leírja a hit mögötti tudatállapotokat, de egyébként a tudomány semmilyen módon nem veszélyezteti a feltétel nélküli vallásos hit létezését“ – mondta Boyer. (origo)