Pénztárcakímélő lesz az eurótarifa

A szabályozás életbe lépése után a szolgáltatóknak még marad harminc napjuk, hogy az eurótarifát felkínálják az ügyfeleknek. Ahogy azt Martin Vidantól, a T-Mobile kommunikációs osztályának munkatársától megtudtuk, az eurótarifa valós bevezetése legkésőbb szeptemberben lesz, de várhatóan a szolgáltatók ennél sokkal korábban felkínálják az olcsóbb percdíjakat ügyfeleiknek. Ügyelni kell arra, hogy ezek a díjak csak az EU-n belüli országokra érvényesek, azaz ha Horvátországban nyaralunk, nem tudjuk használni ezeket a kedvezményes percdíjakat – hacsak a szolgáltató nem kínál erre a kedvelt országra is hasonló tarifákat.

A szabályozás a hazai hálózaton kívül, az EU tagállamaiban fogadott hívásokra, és az onnan kezdeményezett, az EU bármely tagállamába irányuló beszélgetésekre vonatkozik. A díjak átlagosan 50–60 százalékkal csökkennek a szabályozás életbe lépése után, de a szolgáltatók természetesen ez alá is mehetnek. Ha a szolgáltatók kihasználják a rendelkezésükre álló mozgásteret, akkor a jóval alacsonyabb díjak már csak a nyári szezon után lépnek életbe.

Jelenleg a hazai szolgáltatók 20 és 90 korona közötti percdíjakat számláznak hazatelefonáláskor, a szabályozás életbe lépése után ez legfeljebb 16,50 korona lesz (nettó 0,49 euró). A hívásfogadás 23,90 és 50 korona között mozog, ez 8 koronára rúghat majd legfeljebb. Jövő nyárra ez 15,60 és 7,50, majd 2009 nyarára 14,50 és 6,50 koronát tehet majd ki. Ezekkel a tarifákkal évente több ezer koronát is spórolnak a hazai mobilosok.

A verseny és a fogyasztók tudatossága szempontjából különösen fontos egy másik intézkedés is: ezentúl idegen hálózatba lépéskor nemcsak egy szimpla üdvözlő SMS-t kapunk, hanem tájékoztatást az érvényben lévő percdíjakról is. A SMS-nek arról is tájékoztatni kell, hogy milyen módon tudjuk megváltoztatni roamingcsomagunkat.

Le kell nyelniük, méghozzá lelkesen

Miután az Európai Parlament május 23-án megszavazta az egységes roamingszabályozást, a tagállamok minisztereinek tanácsa is jóváhagyta azt. A rendelet nem igényel ratifikálást az egyes országok részéről, mindenkire érvényes. A hatósági szabályozás az unió tagállamaiban barangoláskor bonyolított hanghívásokra vonatkozik, legyen szó fogadott vagy indított hívásokról. A bevezetés lépcsőzetesen történik. Az átmeneti idő biztosításának oka, hogy a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjak együtt csökkenhessenek. A díjak csökkenése először a nagykereskedelmi szerződéseket érinti, ezután pedig megvalósul az árcsökkenés a kiskereskedelmi piacon.

A szabályozás június 29-én lép életbe. A szolgáltatóknak ettől számítva egy hónapon belül, tehát legkésőbb július 29-ig ajánlatot kell tenniük minden előfizetőjüknek (pl. SMS-ben) egy új roamingtarifára, melyet nekik kifejezetten el kell fogadniuk ahhoz (opt-in), hogy életbe lépjenek számukra a kedvezőbb percdíjak – legkésőbb 1 hónappal később, vagyis augusztus 29-én. A hivatalos magyarázat szerint a szolgáltatóknak időre van szükségük, mire megkötik új nagykereskedelmi szerződéseiket. Sokkal valószínűbb forgatókönyvnek tűnik azonban, hogy a szolgáltatók azért lobbizták ezt ki, hogy ez a szezon még drágább legyen, valamint így minden egyes későbbi hatósági csökkentés is később, reményük szerint a nyár után lép életbe.

Azok az előfizetők, akik semmiféle választ nem adnak a szolgáltatóknak, a rendelet értelmében legkésőbb októbertől megkapják az egységes eurótarifát a feljebb részletezett percdíjakkal – a szolgáltató ennél természetesen lejjebb is mehet a konstrukcióival.

A szlovákiai szolgáltatók várhatóan nem várják ki a rendelet által nekik adott legtávolabbi határidőt, hanem mindent elkövetnek azért, hogy a nyár második felében, legkésőbb augusztus elsejétől már életbe lépjenek ezek a tarifák. Az alacsonyabb percdíjak révén megnövekvő hívásidőkkel akár jobban is járhatnak a vállalatok.

A Miniszterek Tanácsának döntésével a soros német európai elnökség, valamint Vivane Reding média- és infotársadalmi biztos is fontos, ráadásul nagy népszerűségnek örvendő politikai sikert könyvelhet el, ahogyan a tagállamok kormányainak népszerűségének is jót tehet. A folyamatot Reding tavaly nyáron indította el, mikor nyilvánosan megelégelte az európai mobilszolgáltatók magatartását. „Az iparágnak szóló ismételt figyelmeztetések ellenére a barangolási díjak évek óta indokolatlanul magasak” – mondta tavaly júliusban. Jelenleg 147 millió uniós polgárt, közülük 37 millió turistát és 110 millió üzletembert érint a barangolás kérdése. (szl, hwsw, mti)

ELŐZMÉNYEK

2006 márciusában egy Ciprusra utazó belga fogyasztó 10 euróért kezdeményezhetett és 5,03 euróért fogadhatott egy négyperces hazai hívást. A hazatelefonálás most is 10 euróba kerül, míg a hazai hívás fogadásáért azóta már 6 eurót kell fizetni.

Egy Spanyolországban barangoló lengyel ügyfélnek 2006 márciusában 5,73 euróba került hazatelefonálnia, és 4,24 euróba hazulról hívást fogadnia. A hazatelefonálás ára azóta 11,34 euróra nőtt, míg a hívásfogadásé 4,32 euró lett.

Az Egyesült Királyságba látogató német ügyféltől abban az időben 6,36 eurót kértek a hazatelefonálásért, és 3,96 eurót, ha a hívást ő fogadta. Ma még mindig 6,36 euróért telefonálhat haza, és 3,96 euróért fogadhat hívást hazulról.

Egy Cipruson üdülő francia akkor 6 euróért hívhatta hazáját és 4 euróért fogadhatott onnan hívást. Az árak azóta sem változtak.

Ha egy brit fogyasztó Máltára látogatott, 8,20 eurót kellett fizetnie egy hazai hívásért, ha ő kezdeményezte, és 5,78 eurót, ha csak fogadta. Ma ugyanez 8,24, illetve 5,83 eurójába kerül.

A román és a bolgár ügyfeleknek 9,52, illetve 7,95 euróba kerül, ha az Egyesült Királyságból hazatelefonálnak, és 5,47, illetve 3,17 euróba, ha ott fogadnak hívást hazulról.