Nyilas Misi is disztingvált

Úgy tűnik, nem lehet eldönteni, a tegezés vagy a magázás-e a megfelelőbb eljárás az iskolákban. Az oktatási intézmények kívánta formális viszony és a tanár-diák kevésbé formális kapcsolata az oktatás évei alatt többször is kódváltásra készteti a résztvevőket. Az iskolába lépő gyermek hatévesen már nem tegezheti a tanítónőt, mint ahogy esetleg az óvónővel tette. A tanítók, tanárok természetesen tegezik a tanulókat az alapiskolában, nyilván sok középiskolában is. Valószínűleg kevés az olyan tanár, aki a tizenöt éves korú gimnazista vagy szakmunkás diákot nem tegezve szólítja meg.

A nyelvművelő irodalomból tudjuk, hogy az 1940-es évek közepétől kezdett megbomlani az a szokás, hogy tanáraik magázták a felsőbb évfolyamokba kerülő diákokat. Persze nemcsak a tanár-diák viszonyt szabályozták szigorúbban annak idején, hanem az iskoláskorúak közötti érintkezési formákat is. Emlékezzünk csak a Légy jó mindhalálig jeleneteire, amelynek főhőse a tizenkét éves Nyilas Misi. Ő magázza idősebb diáktársait, és azok is magázzák Nyilas Misit. Osztálytársai közül csak a szegény sorsúakkal tegeződik, a jómódúakat magázza. A szobafőnök nagydiákkal szintén kölcsönösen magázódik. Ugyancsak magázza őt az idős pedellus és a tanárok egy része is. (ervé)