Ne siessük el az ajándékozást!

Még mielőtt úgy döntenénk, hogy az ingatlanunkat a gyerekeinknek ajándékozzuk, nem árt megbeszélni a részleteket egy ügyvéddel. Ez utóbbiak szerint az idősebb embereknek elsősorban saját magukra kellene gondolniuk, hiszen nem egy nyugdíjas járt már pórul az ajándékozással.

Mit tegyünk, hogy ne kerüljünk az utcára? A legfontosabb természetesen a jó szerződés. Ahhoz, hogy a nyugdíjasnak élete végéig tartó haszonélvezeti joga legyen az ingatlanokhoz, a szerződésbe bele kell foglalni az erre vonatkozó dologi terhet is (szlovákul: vecné bremeno doživotného užívania). Nem árt tudni azonban, hogy a legjobban megírt szerződés sem nyújt teljes biztonságot a tulajdonjogot átruházók számára, ugyanis minden attól függ, hogy milyen a viszony a szülők és a gyerekek között. A szerződéssel ugyanakkor megakadályozhatjuk, hogy a gyerekeink az utcára tegyenek bennünket. A szerződést az aláírást követően az illetékes kataszteri igazgatósághoz (Správa katastra) kell benyújtani.

A szülők gyakran azért írják át vagyonukat a gyerekeikre, hogy a későbbiekben elkerüljék a gyerekek közötti vagyonjogi vitákat. Sok esetben azonban ezt még így sem sikerül kiküszöbölniük. Ha ugyanis az örökösöknek nem sikerül megegyezniük, akkor az ügy a bíróság elé kerül, amely beszámítja a korábban ajándékozott vagyont is.

Az ajándékozási szerződésben megajándékozott személy ingyenesen – ellenérték fizetése nélkül – szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez – az adásvételhez hasonlóan – ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kitételeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratok esetében előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is.

Mit tegyünk, ha a szerződés aláírását követően meggondoltuk magunkat, és szeretnénk visszakövetelni az ingatlant? Erre persze nem minden esetben van jogunk. Visszakövetelhetjük a megajándékozottól az ajándékot, ha az – vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója – az ajándékozónak vagy közeli hozzátartozójának a terhére súlyos jogsértést követ el. A felek közötti viszony puszta megromlása, vagy az ajándékozóval szemben tanúsított tiszteletlenség természetesen nem ad alapot az ajándék visszakövetelésére. Alapot ad viszont erre bármilyen bűncselekménynek minősülő magatartás (testi sértés, rágalmazás stb.), illetve egyes jogi kötelezettségek megsértése is (például az eltartási kötelezettség megszegése). Súlyos jogsértésre hivatkozva az ajándékozó egyébként nemcsak az ajándéktárgyat, de az annak helyébe lépett értéket is visszaigényelheti – így például az eladásából befolyt vételárat, vagy az azon vásárolt másik vagyontárgyat is. (mi, t)