1355. Először teszik közszemlére a leplet, a franciaországi Lirey-ben. Korábban Geoffrey de Charny francia keresztes lovag levelet írt VI. Kelemen pápának, s ebben közölte, hogy templomot akar építeni Lirey-ben, ahol a birtokában lévő, Állítólag Konstantinápolyban szerzett leplet is el akarja helyezni.
LEPELTÖRTÉNET
1389. Pierre d’Arcis troyes-i püspök VII. Kelemen ellenpápához fordul, hogy engedje meg a lepel bemutatását Lirey-ben. Szerinte az ereklye eredeti.
1390. VII. Kelemen megtagadja a kérést, és kiátkozás terhe alatt megtiltja a püspöknek, hogy bárkinek beszéljen a lepelről.
1443–1460. Lirey kanonokja és a környék földesúrnője, Margaret de Charny pereskednek a lepel miatt. Az asszony haláláig többször is kiállítja a leplet.
1465. I. Lajos savoyai herceg halála. Egy-két évtizeddel későbbi krónika szerint a herceg legnagyobb érdeme, hogy Savoya számára megszerezte a leplet. Utóda, IX. Amaedeus 1502-ben a chambéry-i Sainte Chapelle-ben megalapítja a lepel kultuszát. A kápolna leégése után a klarissza apácák kijavítják a lepel sérüléseit.
1471–1483. A lepel átkerül Chambéryból Vercellibe, onnan pedig Torinóba. További útja: Torinóból Ivreába, onnan Moncalieribe, onnan vissza Ivreába, onnan ismét Chambérybe, Susa, Avigliano, Rivoli után Pinerolóba.
1483. A chambéry-i Sainte Chapelle sekrestyése leltárában megemlíti a leplet, amit „egy vörös selyem drapériába csomagoltak, és egy karmazsinnal bélelt, ezüst szegecsekkel kivert, arany kulccsal záródó dobozban őriznek”.
1502. Ausztriai Margit savoyai hercegnő kérésére a lepel otthonra lel a chambéry-i vár királyi kápolnájában.
1509. Lievin van Latham flamand ötvös ezüstből készít új ládikát a lepel számára.
1532. Tűzvész pusztít a Sainte Chapelle-ben. Az ezüst ládika teljesen összeég, s bár az olvadt ezüst egy cseppje az összehajtogatott lepel sarkát kiégeti, maga a szövet lényegében nem károsodik. Erről a tűzvészről ír Rabelais is a Gargantuában, azt híresztelve, hogy a lepel megsemmisült.)
1535. Savoyt francia csapatok szállják meg. III. Károly és családja elhagyja Chambéryt. A leplet Piemontba viszik, és még abban az évben kiállítják Torinóban. A következő néhány száz évben a szent lepel lesz Torino „védelmezője”.
1694. A leplet a Guarini kápolnába viszik, ahol a következő háromszáz évben őrzik.
1868. A tudományos vizsgálat kezdete: Monsignor Gastaldi, Aluzzo akkori püspöke, később torinói érsek megméri a lepel nagyságát (410x140 cm).
1898. Secondo Pia, egy amatőr olasz fényképész készíti róla az első felvételt.
1939. Az első nemzeti kongresszus a torinói lepelről. A háború alatt a leplet egy Nápolytól északra fekvő bencés kolostorban rejtik el.
1946. A lepel visszatér a torinói királyi kápolnába.
1959. A Centro Internazionale di Sindonologia megalakulása Torinóban.
1969. Elkészülnek az első színes felvételek a lepelről.
1972. Egy ismeretlen személy a tetőn keresztül behatol a Királyi Kápolnába, és megpróbálja elégetni a leplet, amiben semmi kár nem keletkezik a háború alatt készített azbeszt védőtakarónak köszönhetően.
1973. A lepel első bemutatása a televízióban. Több tudós is lehetőséget kap a lepel közvetlen vizsgálatára. Még ugyanabban az évben mintákat vesznek a lepel különböző részeiről tudományos vizsgálat céljából.
1978. A lepel torinói tartózkodásának 400 éves évfordulója alkalmával öt héten át 3,5 millió ember látja a relikviát. Ugyanabban az évben öt napon át több ezer fotót és röntgenfelvételt készítenek a lepelről.
1988. Az első vérminták kivétele a lepelről. Ugyanabban az évben egy arizonai laboratóriumban C14-es radiokarbon módszerrel i. sz. 1350-re valószínűsítik a lepel keletkezését. Ugyanezt erősíti meg egy oxfordi laboratórium hasonló vizsgálata is.
1989. Újságírók kérdésére válaszolva II. János Pál megerősíti, hogy a lepel eredeti relikvia, holott korábban a torinói püspök már elismerte a radiokarbon vizsgálatok eredményeként, hogy a lepel „középkori hamisítvány”.
1997. Tűz üt ki a Guarini kápolnában, amely a lepel biztonságát is fenyegeti.
2000. augusztus 26. és október 22. között a jubileumi év alkalmával közszemlére tett leplet mintegy 2,5 millióan látták. (topnet)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.