Leonardo titkos műhelye

A titkos műhelyt három olasz kutató a Santissima Annunziata bazilika és a Katonai Földrajzi Intézet között találta meg. A műhelyről eddig is tudták, hogy létezett, mivel Leonardo levelezésében több helyen is említést tesz róla, pontos helyét azonban eddig senkinek sem sikerül feltárnia. A most megtalált műhely a 16. században még a bazilikát birtokló rend tulajdona volt, ám Mária szolgái kolostorának egy részét már akkor vendégszobává alakították át. Da Vinci is itt bérelt egy szobát, miután 1503-ban, 51 évesen, Milánóból visszatérve újból Firenzét választotta lakhelyéül. Sőt az olasz régészek állítása szerint a kolostor egyik eldugott kis helyisége nemcsak lakhelyéül, hanem egyben műhelyéül is szolgált a polihisztornak. A műhely freskói nagyban hasonlítanak a da Vinci által készített képek egy részére, másrészt viszont egyes freskókon Leonardo minden valószínűség szerint a madarak röptét modellezhette. Erre utalnak azok a madárrajzok, melyek Szűz Mária feje felett repkednek az egyik fali képen, elhalványítva a szentkép további alakjait. „A most megtalált régészeti leletek azért is roppant érdekesek, mert segítségükkel azt is sikerülhet megértenünk, milyen környezetben is dolgozott Leonardo 500 évvel ezelőtt” – nyilatkozta Alessandro Vezzosi professzor.

A régészeti szenzáció feltárása egybeesik egy római kiállítás megnyitójával, melyen a Leonardo feljegyzéseit is tartalmazó Codex Atlanticus mellett, az olasz tudós fantasztikus terveit is megmutatják a közönségnek – párba állítva a modern korban megvalósult darabokkal. ĺgy került a Leonardo fejében és aztán papírjain megfogant tank, bicikli és autó mellé a jó pár száz évvel később „feltalált” párja. „Elképesztő, hogyan sikerült ennyi mindent feltalálnia úgy, hogy azokat – bár nem mindig voltak tökéletesek – sokszor csak apró finomságok választották el a tökéletes megoldástól.” Ezt a megnyitón mondta Carlo Barbieri a római Accademia Nazionale dei Lincei kurátora. „A kerékpár rajza pontosan megfelel a mai kerékpár tervének, annyiban különbözik csak, hogy nincsen rajta váltó.”

Az 1400-as évek végén papírra vetett rajzokból akkoriban nem sok valósult meg, hogy miért, azt nem tudni. Egyes feltételezések szerint a nemesi udvarok közönségének szórakoztatására tervezte meg legtöbb fantasztikus találmányát az önjáró autómobil ősétől kezdve a tengeralattjáróig. Leonardo találta fel egyébként az ejtőernyőt is, melyet először csak 1797-ben próbáltak ki a gyakorlatban. Kisebb különbségek ugyan még akadnak a modern változathoz képest: így Leonardo ernyője még piramis alakú volt és hiányzott a tetejéről az ernyő stabilitását is elősegítő lyuk. A Rómában kiállított tervek között találjuk a helikopter elődjét is, csakúgy, mint a modern harcászati eszközök közül a tank ősét. Sokan ugyan komoly hibát vélnek felfedezni a műszaki rajzon, ám egyes feltételezések szerint Leonardo inkább csak össze akarta zavarni kortársait és az utókor egy részét, félve attól, hogy ellopják ötleteit. (ngo)