Királyok, bankárok és inkvizítorok is olvasták

Kopernikusz lengyel csillagász (1473–1543) életének utolsó 30 esztendejét szentelte hatkötetes művének, a De revolutionibus orbium coelestiumnak, amelyben kifejtette a maga korában eretneknek számító elméletét: a Föld forog a Nap körül és nem fordítva.

A magyar születésű Arthur Koestler író a latin nyelvű, számításokkal és táblázatokkal teli könyvről azt állította, hogy senki sem olvasta. Ez indította meg Owen Gingerich brit csillagász képzeletét, amikor a könyv első kiadásának sorsát kezdte kutatni.

Kopernikuszhoz hasonlóan Gingerich is sok évet szentelt munkájának, amely nem maradt eredménytelen. Kiderítette, hogy az első kópiák 1543. május 24-én, a szerző halálának napján kerültek ki Johannes Petreius nürnbergi nyomdájából. Gingerich hatszázat megtalált belőlük – írja az olasz Corriere della Sera című olasz napilap. „Az elveszett könyv nyomában“ című kötete ennek a 600 példánynak a története. A tulajdonosok között voltak bankárok, filmcsillagok, zenészek, csillagászok, szentek és eretnekek, vagy egyszerűen csak olyan könyvbarátok, akik készek voltak akár tönkre is menni egy-egy híres műért.

Gingerich nyomára bukkant például annak a példánynak, amelynek birtokosa Adam Smith, a XVIII. századi angol közgazdász volt. Megtalálta Keplerét, amely tele van a csillagász megjegyzéseivel, Galileiét, és olyanokat is, amelyeket inkvizítorok használtak. Gusztáv Adolf svéd király katonai razziából szerezte a magáét. Tőle lánya, Krisztina királynő örökölte és a mű végül Ottoboni kardinálisé, a későbbi VIII. Sándor pápáé lett. Jelenleg a Vatikáni Könyvtár őrzi.

Gingerich kitartó kutatói munkájának köszönhetően tehát kiderült, hogy Kopernikusz műve igenis érdeklődést keltett, és olvasói is nyilván hozzájárultak ahhoz, hogy a geocentrikus elméletekkel szemben kezdték elfogadni az ő elméletét. (pan)