Vége az aratásnak a galántai régióban

Az időjárás alakulásának hatására az idei aratás 10-14 nappal korábban kezdődött a galántai régióban, illetve országos szinten is. A tavaszi csapadékos időjárás, a hűvös május azt vetítette előre, hogy nagyon jó termésre számíthatunk, azonban az aratás végére ezek a pozitív elvárások nem igazolódtak be. 

„Május végén, június elején nagy mennyiségű eső esett, amelyet rendszerint nagy szél kísért, ez nagyon sok kárt okozott azzal, hogy a gabonát lefektette, így megnehezítette a betakarítást és csökkentette a termés mennyiségét. Emellett a minőség sem megfelelő például a kenyérbúza vagy a durumbúza esetében. Mivel ez általános jelenség, ezért talán a Galántai járás sem került országos viszonylatban hátrányba, vagyis ha az értékesítési piacon sehol sincs nagyon jó minőségű gabona, akkor a mi régiónkban termett is eladható, az eladási ár azonban biztos, hogy alacsony lesz” 

– fejtette ki Borovszký László, a galántai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (RPPK) igazgatója. Megtudtuk tőle, hogy maga az aratás zökkenőmentes volt az egész Galántai járásban, a héten mindenhol befejeződött. A repcetermés kimondottan rossz lett, nemcsak ebben a régióban, ahol 3800 hektáron 8200 tonna termett, vagyis 2,16 tonna a hektárhozam, hanem a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásban is. Úgy véli, el kell játszani a gondolattal, hogy egyáltalán érdemes-e a jövőben repcét termelni ezen a területen a megváltozott éghajlati feltételek mellett. 

„Nagyon enyhék a telek, a kártevők brutális károkat tudnak okozni az áttelelés miatt. A szigorított vegyszerhasználattal a technológiák is megváltoztak és sokkal többe kerül a repce előállítása, ha ehhez még jön az is, hogy kevés a termés, akkor a vége egy gazdasági öngól, kész ráfizetés” 

– hangsúlyozta. 

Őszi búzát 14 800 hektáron termesztettek a Galántai járás gazdái, a több mint 89 ezer tonna termés 6,03 hektárhozamot jelent. A tavaszi búzából 350 hektáron csaknem 1100 tonna termett, vagyis átlagban 3,14 tonna hektáronként. Őszi és tavaszi árpát egyformán 2300 hektáron vetettek, az előbbiből összesen 13 570, hektáronként 5,90 tonnát arattak, az utóbbiból összesen 12 260, hektáronként 5,33 tonnát. A zabból 187 tonnát sikerült betakarítani 50 hektárnyi területről, a hektárhozam 3,73 tonna. A számokból tehát kitűnik, hogy a termés a sokéves átlaghoz képest valamivel kevesebb, ezért az eladási árak, a bevételek sem lehetnek nagyon jók. Borovszký László azt nem tudta megítélni, hogy az ukrán gabonabehozatal mennyire hat az árakra, hiszen Szlovákiában általános tilalom van az ukrán importra, az Európai Unió területén viszont nincs tilalom, így kiszorítja a piacról a szlovákiai gabonát. A kapásnövények, tehát a kukorica- és a napraforgótermésre az esős idő nem volt negatív hatással, a kora tavaszi kártevők hatása viszont már most meglátszik.

A járási kamara igazgatója arról is beszélt, hogy a gazdák nagyjából az aratás kezdetére kapták meg az eddig ki nem fizetett, területalapú támogatásokat, ami valamelyest csökkentette körükben a feszültséget. A tavasszal szervezett tiltakozásokkal nem sikerült komoly változásokat elérniük, de például az ugaroltatásban kaptak némi kivételeket. Ez azonban olyan későn jött, hogy a gazdák nem tudtak rá kellőképpen reagálni. Úgy véli, az érdekképviseletnek ugyanolyan intenzitással kell folytatni a munkát, mint eddig, hogy a gazdák jobb feltételeket tudjanak kiharcolni maguknak.