Indiában vagy Európában éltek előbb modern emberek?

A modern emberek Afrikából vándoroltak Indiába, ráadásul sokkal korábban, mint azt eddig sokan hitték. Ezzel a legkorábbi indiai hominidákat kihalásra ítélték – mutatja egy új kutatás, amely szerint a modern emberek Indiába több tízezer évvel előbb érkeztek meg, mint Európába.

Michael Petraglia és Hannah James cambridge-i kutatók új elméletet dolgoztak ki, miután megvizsgálták és kielemezték India több évtizedes kutatási eredményeit. A modern emberek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt érkeztek Európába; számos barlangrajzot, ékszert és olyan bizonyítékokat hagytak hátra, megerősítetve, hogy a Neander-völgyiek miattuk haltak ki. Petraglia és James egyetértenek azzal, hogy hasonló események zajlottak le Indiában is, ahová a modern emberek körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg.

Az indiai szubkontinens valamikor a Homo heidelbergensis otthona volt. Ez egy olyan hominida faj, mely 800 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát. A kutatók rájöttek, hogy valószínűleg a modern emberek miatt halt ki a Homo heidelbergensis Indiában. Petraglia és James következtetéseiket számos fosszília, edénymaradvány és genetikai adatok vizsgálata után vonták le. Arra jutottak, hogy a korai ember 45-60 ezer évvel ezelőtt vándorolhatott a Közel-Keleten át Indiába és Ausztráliába.

A nyolcvanas években végzett indiai ásatások során a faj csontmaradványai is előkerültek, más helyszíneken pedig mandula alakú szekercéket sikerült kiásni. Időközben Afrikában kifejlődött a modern ember – kb. 190 ezer évvel ezelőtt. Ezek az emberek szintén kőeszközöket készítettek. A szétszórt bizonyítékok – mint a vörös okker, melyet valószínűleg testfestéshez használtak – azt sugallják, hogy a korai afrikai emberek némileg már kreatív művészetekkel is foglalkoztak.

Az új elmélet szerint 70 ezer évvel ezelőtt a modern emberek egy csoportja keletre vándorolt, megérkezett Indiába egy olyan technológiával, mely a Homo heidelbergensis által kifejlesztettel vetekedett. Az eszközök a vizsgálatok alapján nem tűntek nagyon különbözőnek. A technológia, mellyel a modern emberek rendelkeztek, így nem jelentett olyan nagy előnyt a másik fajjal szemben. A modern emberek mégis felülmúlták a bennszülötteket, és lassan a kihalás szélére sodorták őket. A történet Petraglia szerint olyan, mint Nyugat-Európában, ahol a modern emberek a Neander-völgyiek eltűnését váltották ki.

Az Indiát kolonizáló modern emberek lehettek felelősek az úgynevezett hobbitok kihalásáért is, melyeknek fosszilizálódott csontjait nemrégiben az indonéz Flores-szigeten találták meg. Petraglia és James eredményei bizonyítékot nyújtanak az indiai kreatív kultúrára, mely kb. 45 ezer évvel ezelőtt kezdett kifejlődni. A kifinomult kőpengék jelentek meg legelőször, majd ezt követték az alapvető kőeszközök. A gyöngyök, a festék, a kagylóhéj ékszerek és az isteneknek fenntartott ereklyék 28 ezer éve tűntek fel. Ezen lassú változás azonban homlokegyenest szembehelyezkedik a legtöbb kutató elméletével az európai betelepülésről.

A modern emberek úgy zúdultak át a kontinensen 40 ezer évvel ezelőtt, mint egy vihar, a Neander-völgyiek pedig nagyon hamar eltűntek. A váltás nagyon gyorsan történt – ahogy a hirtelen feltünedező, kifinomult kőeszközök és barlangfestmények alátámasztják –, így az antropológusok csak emberi forradalomról beszélnek. Az indiai szubkontinens csak egyetlen Homo sapiens fosszíliát adott eddig a kutatóknak, melyet egy Srí Lanka-i barlangban találtak meg, és melynek kora körülbelül 36 ezer év. Ennek ellenére a kutatók azt remélik, elemzésük új fényt vet az indiai korai emberi történelemre. (mtv)