Húsvétváró böjti idő

amvazószerdát követő csütörtökön egynapos böjt után felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló, tobzódó vagy torkos csütörtök a neve. A nagyböjt hamvazószerdával kezdődik, idén, mint tudjuk, március 5-ére esett ez a nap. Magyarországon száraz szerda néven is emlegetik.

amvazószerdát követő csütörtökön egynapos böjt után felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat elfogyasszák. Ennek a napnak zabáló, tobzódó vagy torkos csütörtök a neve. A nagyböjt hamvazószerdával kezdődik, idén, mint tudjuk, március 5-ére esett ez a nap. Magyarországon száraz szerda néven is emlegetik. A katolikus vallásúaknál szigorú böjt, húst nem ehetnek, napjában egyszer lakhatnak jól, még kétszer ehetnek egy keveset. II. Orbán pápa 1091-ben elrendelte, hogy minden hívő fejét bűneikre és az elmúlásra emlékeztetve, hamuval kenje meg egy napon.

A nap jellegzetes böjtös ételei a tojásleves, a rántott leves, a tésztaételek, a savanyú káposzta esetleg heringgel. Régen a kocsmákban a farsangi mulatságok után égő gyomrukat sörrel csillapító törzsvendégek ingyen kapták ilyenkor a káposztát.

A nagyböjt a keresztény húsvétot előkészítő negyvennapos vezeklő- és böjti idő. Az evangéliumi leírások szerint Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában. A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt. A húsételektől tartózkodtak, napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem – elsősorban a nyugati egyházakban – idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett.

Tájainkon szokás volt, hogy a zsíros edényeket hamvazószerdán elmosták és csak húsvétkor vették elő őket. Húst és zsíros ételeket nem ettek a nagyböjtben, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, a tejleves, a bableves, a tésztaételek, a sós vízben főtt bab, az olajos káposzta, a főzelékek, az aszalt gyümölcsök, a tojás- és halételek.

Új hagyományt teremtett a pizza

A gazdaságosan és igényesen is elkészíthető pizza mindenkinek megelégedésére szolgálhat minden évszakban és minden alkalommal. A böjti időszakban különösen ideális hús nélkül, a zöldségek és a gyümölcsök széles választéka kínálja magát feltétként.

Összegyúrás és kelesztés

1) Készítsük ki a hozzávalókat a gyúródeszkára: a – kevés sóval öszszekevert – lisztet, az élesztőt, az olajat és a vizet. Négy személyre számoljunk 40-50 dkg liszttel (attól függően, hogy vékonyabb vagy vastagabb tésztát szeretnénk csinálni; a legjobb, ha 45 dkg-ot veszünk), ezenkívül 4-5 kanál olajra és egy pohár vízre van szükség.

2) Ha fehér porélesztőt használunk (kb. 7 g elég 50 dkg liszthez), nem kell langyos vízzel összekevernünk, és gyorsan meg is kel: egy óra alatt a kellő vastagságúra nő a tészta.

3) Mind a massza (kb. 2-2,5 dkg), mind a por formájában kapható (kb. 1 dkg) sörélesztőt el kell dolgozni egy kis langyos (25-30 °C-os) vízzel. Tegyük az élesztőt a liszt közepébe, és dolgozzuk öszsze, majd hagyjuk pihenni 5-10 percig. Ha mást is akarunk még a tésztához adni, akkor annyival kevesebb lisztet használjunk, és hagyjuk fél órával tovább kelni.

4) Apránként adagoljuk a vizet a masszához (ha már az élesztőhöz is adtunk vizet, akkot itt keveset használjunk), amíg teljesen be nem issza. Ezután következhet az olaj, amit szintén kanalanként keverjünk a tésztához, és addig gyúrjuk, amíg puha és rugalmas lesz (kb. 15 perc). Formázzuk gömbölyűre, tegyük nedves konyharuhába, és hagyjuk kelni.

Eldolgozás és kinyújtás

5) Nyújtsuk ki a tésztát a sodrófával a kívánt vastagságra: kivághatunk korongokat is belőle, hogy az eredetivel megegyező alakú legyen, de meghagyhatjuk egészben is a tésztát a tepsi alakjának megfelelően.

Természetesen a különálló pizzák vékonyabbak és ropogósabbak lesznek, az egyben sütött tészta vastagabb és puhább. Az előbbinél 5 mm és 1 cm, az utóbbinál 1 és 2 cm közötti vastagságú tésztát készítsünk.

6) Kicsit hagyjuk pihenni a kinyújtott tésztát. Ha a receptben szerepel, kenjük be paradicsomszósszal (vagy – bizonyos esetekben – apróra vágott paradicsommal), és bökdössük meg egy villával (minél többször, annál jobb).

Ha nincs fatüzelésű kemencénk, a pizzát egy megfelelő tepsibe vagy sütőlapra tegyük és 200-220 °C-on kb. 20 percig süssük.

Bizonyos pizzák esetében (mint a klasszikusok, pl. a nápolyi, a Margherita) mindent ráteszünk a pizzára, mielőtt a sütőbe tolnánk, más esetekben azonban két fázisban történik a sütés: 10-15 percig sütjük az alapot, és csak utána helyezzük rá a feltéteket, és tesszük vissza a sütőbe egy rövid időre.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?