Holtig tartó jogok

1. A dologi teher az ingatlantulajdonosokat korlátozza tulajdonosi jogaiknak az érvényesítésében. A haszonélvezeti jogon kívül olyan jogok tartoznak ide, mint például a magánterületen való szabad átkelés joga, vagy akár a szomszéd kútjának a használata. Lényege, hogy a tulajdonosnak egy másik személy számára lehetővé kell tennie bizonyos, pontosan meghatározott dolgokat.

2. A haszonélvezet elterjedt lakáshasználati forma, amelyet leggyakrabban az örökhagyó túlélő házastársa számára alapítanak törvény alapján, de a jogfenntartást lakhatásuk biztosítására az ingatlant ajándékozó szülők és azok az – elsősorban idősebb – volt főbérlők is alkalmazzák, akik ilyen módon vásárolták meg bérleményeiket gyermekük, unokájuk nevére az önkormányzatoktól. A lakástulajdonra vonatkozó haszonélvezet általában holtig tart, ha nem, akkor kikötik annak időtartamát. A haszonélvezet tényét az ingatlan tulajdoni lapján fel kell tüntetni. A jog csak a haszonélvezőre vonatkozik, tehát nem örökölhető és adható el. A haszonélvezeti jog ugyanakkor bizonyos tekintetben „erősebb”, a tulajdonjognál: a tulajdonos ugyan eladhatja tulajdonát, de ha a haszonélvező nem mond le használati jogáról, akkor számára a korábbi feltételeket az új tulajdonosnak is biztosítania kell. Amennyiben az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, általában a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. Ilyenkor a tulajdonost állageladónak, a haszonélvezőt haszonélvezeti eladónak nevezzük. A haszonélvező egy vagyonértékű jogot ad el. A lemondása nem szükséges a szerződés érvényességéhez, de akkor élete végéig használhatja, lakhat az ingatlanban.

3. A haszonélvezeti szerződés formáját a Polgári Törvénykönyv 43. és az ezt követő paragrafusok szabályozzák. A szerződést az aláírás után ahhoz a kataszteri igazgatósághoz kell benyújtani, amelynek a hatáskörébe az ingatlan tartozik. A haszonélvezeti jog csak a telekkönyvi bejegyzést követően lép életbe.

4. A haszonélvezeti jog arra a személyre érvényes, akivel a szerződést aláírtuk, miközben a szerződés a jogosult halála napjáig marad érvényben. Ezt a jogot nem lehet örökölni. Ezzel szemben azonban az olyan dologi teher, mint például a szomszéd kútjának a használata öröklődik az új tulajdonosokra, mivel ez a jog nem személyhez kötött.

5. A dologi terhet az erre felhatalmazott hivatalok döntésével lehet felszámolni. Ehhez azonban ugyanúgy szükség lesz a telekkönyvi bejegyzésre.

6. Ha nem sikerül egyezséget kötnünk a dologi jog megszüntetéséről, akkor bírósághoz fordulhatunk. Ez dönthet arról, hogy a dologi jogot korlátozzák vagy teljesen felszámolják. (t, mi)