Élen az európai országok

A világ második legszennyezettebb városa a 3 millió lakosú kínai Linfen Sanxi tartományban, amely a fokozódó ipari termelés egyik központja, és Kína energiájának kétharmadát adja. A városban a kén-dioxid és más szennyező anyagok szintje többszörösen meghaladja az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO szabta határértékeket. A gyakoribb haláleseteket, rákos megbetegedéseket, valamint a magas vérnyomást összefüggésbe hozták a szennyezés magas szintjévelReuters-felvételAz afrikai országok kullognak a 141 államot felsoroló lista végén – derül ki a Reader's Digest nemzetközi kiadásának legújabb számában közzétett jelentésből.

Ami a nagyvárosokat illeti, szintén Skandinávia – Stockholm és Oslo – hódította el az első két helyet a hetvenkettes mezőnyben azzal, hogy ott a legkellemesebb élni. Utánuk München és Párizs következik. Graz, a „legkedveltebb” ausztriai város a 31-ik helyen végzett, hét hellyel maga mögé utasítva Bécset.

Az országok listáján a 8 első helyet európai ország szerezte meg. Svédország a 4., Ausztria az 5., Svájc pedig a 6. helyre került. Szlovákia a 33. A legsikeresebb afrikai ország, Algéria a 72. lett, a névsor utolsó három megnevezettje pedig Sierra Leone, Niger és Etiópia.

Az elbírálás kritériumai közé tartozott egyebek közt a víz minősége, az energiafelhasználás, a levegőszennyezés, valamint szociális tényezők, mint jövedelmek, képzettség és elvárható életkor. A nagyvárosok elbírálásánál kritériumként szerepelt a szemét felhalmozódás és az újrafeldolgozás foka, a villanyáram ára, a levegő szennyezettség és a közlekedés.

Az amerikai Blacksmith Intézet ugyanakkor szinte ezzel egy időben állította össze a világ tíz legsúlyosabban szennyezett területének listáját, amelyen főleg a volt szovjet tagköztársaságok, valamint Kína és India szerepel, de idén rákerült Peru és Zambia is. A jelentés szerint 12 millió embert érint a súlyos szeny?nyezés, melyért a többi mellett a vegyi-, a fémfeldolgozó és a bányaipar a felelős. Idén került fel a listára a kínai Tianjing, ahol potenciálisan 140 ezer ember válhat ólommérgezés áldozatává, egy ólomkitermelő telep miatt. Az indiai Sukinda városában 12 bánya üzemel környezetvédelmi irányelvek nélkül. A kitermelés során keletkező veszélyes vegyi anyagokat beleeresztik az ivóvízbe. Az azerbajdzsáni Szumgajitban élők között 51 százalékkal magasabb a rákos megbetegedés kockázata, mint az ország más területein; és gyakoribbak a születési rendellenességek és a genetikai mutációk is a vegyszer- és nehézfémszennyezés miatt.

A zambiai Kabwe városát „rézövezetnek” is nevezik. Az itt élő gyerekek vérében az ólomkoncentráció tízszerese az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott egészségügyi határértéknek. A perui La Oroya bányásztelepülésen pedig 35 ezer embert és a környezetet veszélyeztetik a fémfeldolgozás miatt kialakuló savas esők. A listán szerepel Csernobil is, ahol 1986. április 26-án következett be a világ legnagyobb nukleáris katasztrófája; amely a mai napig 5–8 millió embert érint. (mti, ú, inforadio)