Állami Árvácskák Szlovákiában

Egy valódi családban még boldogabbak lennénekSITA-felvételSzerencsésebbek azok a gyerekek, akiknek a szülők elvesztése után legalább pótcsalád jut. Itt ugyanis kaphat hasonló szeretetet és nevelést, amilyent a szüleitől kapna. Igazán nehéz helyzetben azonban a gyermekotthonban felnövő gyerekek vannak. Szakemberek szerint ritka kivétel, amikor ezek a gyerekek lelki sérülés nélkül felnőnek, és kiegyensúlyozott, normális életet élni tudó emberré válnak. Nem úgy működik tehát mindez az életben, mint ahogy az egyik ismert szappanopera láttatja. Az intézetben felnövő gyerekekből ugyanis általában nem lesznek csapatostul építészmérnökök, ügyvédek és menő üzletemberek, és nem teremtenek ragyogó egzisztenciát. Nem azért, mintha ezek a gyerekek kevésbé lennének tehetségesek, mint családban felnövő társaik, hanem mert a körülményeik nem teszik lehetővé, hogy tehetségüket kiaknázzák.

Gyermekotthont említvén nagyon sokunknak jut eszébe Móricz Zsigmond Árvácskája. Az árva és főleg szeretet nélkül élő kislány története felkavaró és megrendítő. Sajnos, ilyen Állami Árvácskák ma is vannak, csak az ő történetüket nem írják meg.

A kilencvenes évek elején a világ iszonyodva nézhette végig azt a videofelvételt, amit egy román kisgyereket örökbe fogadni akaró amerikai házaspár készített titokban a romániai gyermekintézetekben uralkodó állapotokról. Ceasescu „családpolitikájának” következtében (tilos volt a fogamzásgátlás és az abortusz) rengeteg gyerek született, a szegénység miatt sok szülő nem tudta vállalni a gyerek nevelését, így aztán azok gyermekotthonba kerültek. A beteg gyerekek egy részét a világtól elrejtve, állati sorban tartották. A nyilvánosságra hozott videofelvételen sötét, dohos pincehelyiségben négykézláb csúszó-mászó, csontig soványodott, testileg és szellemileg sérült gyerekek láthatók.

2003-ban 33 európai országban nemzetközi felmérés készült arról, hány három év alatti gyerek nevelődik intézetben. A Kevin Brown brit gyermekpszichológus irányítása alatt megvalósított program végső célja mielőbb kivonni ezeket a gyerekeket az intézeti nevelésből és pótcsaládoknál elhelyezni őket. „Fontos lenne, hogy ez még hároméves kor előtt megtörténjen, mert így még nagy eséllyel visszafordítható az a pszichológiai károsodás, amelyet az intézetben nevelődő gyerekek normális családi és társadalmi kapcsolatok híján elszenvednek” – fejtette ki Kevin Brown. Szlovákiában ezerből három háromévesnél fiatalabb gyerek gyermekotthonban él. Csehországban ezerből hat kisgyerek él gyermekotthonban, Magyarországon négy. Vannak országok, például Románia, Bulgária, Litvánia, ahol a saját költségeiket csökkentendő, rendkívül támogatják a nemzetközi örökbefogadást. Nálunk viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy gyereket külföldiek fogadjanak örökbe. Nagy-Britanniában, Izlandon, Norvégiában vagy Szlovéniában, ahol jól kiépített az örökbefogadási illetve a pótszülői, nevelőszülői hálózat rendszere, szinte egyetlen gyermek sem kényszerül gyermekotthonba.

Európa-szerte kezd gyakorlattá válni, hogy a gyermekotthonokat úgynevezett családi típusú intézményé alakítják. Egyre ritkábbak például a hodályszerű hálótermek, a rideg körülmények, a gyermekotthonok valóban kezdenek otthonra hasonlítani, ahol két-három gyerek lakik egy szobában, amely valóban szoba, és nem egy orvosi rendelő benyomását kelti. A gyerekek sokszor maguk főznek, mosogatnak, mosnak, elsajátíthatják tehát mindazt, ami egy családban élő gyermeknek természetes.

Szlovákia az utóbbi öt évben 500 millió koronát fordított a gyermekotthonok átalakítására. „A gyermekotthonok családi típusúvá tétele azonban csak átmeneti megoldás. A végső cél a családi nevelés, annál is inkább, mivel Szlovákiában a gyermekotthonban élőknek csak négy százaléka árva, a többi esetben legalább az egyik szülő él” – mondta Kevin Brown. Azáltal, hogy ezeket a gyerekeket gyermekotthonokban helyezik el, sérülnek a nemzetközi dokumentumokban lefektetett jogaik is, például a családhoz való jog. Iveta Radičová parlamenti képviselő (SDKÚ-DS), volt szociálisügyi miniszter szerint Szlovákiában ezen a téren igazán csak 2002-ben indult el változás, amióta a a gyermekotthonokat fokozatosan ideiglenes válságközponttá alakítják, ahonnan a gyermek idővel pótcsaládhoz kerül. „2006 januárjától több támogatás jár a pótszülői gondozásért, ez is megemelheti a családokhoz kerülő gyermekek számát“ – fejtette ki Radičová. Egyszerűsödik az örökbefogadási folyamat is: a törvénymódosítás értelmében a gyermek jogi örökbeadhatóságáról a bíróság dönt. A születésekor a kórházban hagyott csecsemőt azonnal örökbe lehet fogadni, nem kell előtte gyermekotthonban elhelyezni.