A népességéltető rizs

A rizs a világ népességének több mint fele számára a legfontosabb táplálék. Nemcsak a szükséges energiát biztosítja, hanem egyben fontos fehérjeforrás is. Mindegyik gabonafélére igaz, hogy minél jobban feldolgozzák, annál kevesebb vitamin és ásványi anyag marad benne, s ez alól a rizs sem kivétel. Tápanyagainak nagy része a korpában és a csírában található. Azok, akik túlnyomórészt fehér rizsen élnek, gyakran tiaminhiányban szenvednek; ennek súlyos formája a beriberi. A barna rizsben levő korpa káros anyagokat, például fitinsavat is tartalmaz, amely gátolja a vas és a kalcium felszívódását.

A héj eltávolítása után a rizs gyorsabban megfő. Vitaminjainak nagy része megmarad, ha őrlés előtt félig megfőzik a rizst. Az előfőzött rizst gyorsrizs néven is ismerik. A dúsított fehér rizs különféle, az őrlés után hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Bár a fehér rizs rosttartalma meglehetősen kicsi, a benne levő keményítő egy részét az emberi szervezet nem tudja megemészteni, s így az hatásában az élelmi rostokhoz hasonlít.

A rizsben – elsősorban a barna rizsben – levő keményítő az emésztés során lassan szívódik fel, így egyenletesen juttat glükózt a vérbe, ami a cukorbetegeknél a vércukorszint egyensúlyban tartása miatt fontos. Mivel a rizsben nincs glutén, a lisztérzékenységben (cöliákiában) szenvedők is fogyaszthatják. A csecsemők számára jó kiegészítő táplálék.

Az elmúlt évtizedekben népszerűvé váltak a barna rizsen alapuló makrobiotikus étrendek, ám Nyugaton többen meghaltak azok közül, akik kizárólag barna rizsen próbáltak élni. Az ilyen étrend több ásványi anyag hiányát idézheti elő, ezért (különösen gyermekekre) nagyon veszélyes!

Gyógyhatások

A természetgyógyászatban már régóta használják a rizst különféle emésztési zavarok orvoslására, a gyomorrontástól a vastagbél-megbetegedésekig. Azt mondják, enyhébb hasmenés és székrekedés ellen is jó. Tudományos vizsgálatok szerint a (bioboltokban kapható) rizskorpa csökkentheti a vastagbélrák kockázatát.

Tudta-e

A rizs valószínűleg Dél-Ázsiából (Hindusztán) származik, Indiában és Kínában már több mint 6500 éve termesztik. Európában csak Kr. u. 1000 táján jelent meg. Magyarországra pedig a török időkben jutott el, nagyobb arányban azonban csak 1940 körül kezdték termeszteni, s a tiszántúli megyék a rizs fő termőterületei. Világviszonylatban a rizs 90%-át Ázsiában termesztik és fogyasztják el. Japánban és néhány más ázsiai országban a lakosság kalóriaszükségletének 70-80%-át a rizs fedezi. Egyes keleti kultúrákban a rizs az élet és a termékenység jelképe. Talán ez a magyarázata annak a széles körben elterjedt szokásnak, hogy az ifjú párokat rizsszemekkel dobálják meg.

Előnyei:

jó keményítőforrás

glukénmentes szénhidrátját a lisztérzékenyek is fogyaszthatják

segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet

a rizskorpa csökkenti a bélrák kockázatát

Hátrányai:

a fehér rizsben gazdag étrend gyakran kevés tiamint tartalmaz

a barna rizsben gazdag étrend vas- és kalciumhiányt idézhet elő