A jéghegy fogságában

Remélhetőleg jövőre ismét szaporodni fognakLou Sanson, az új-zélandi állami antarktiszkutató hivatal vezetője szerint a jéghegy lehetetlenné teszi, hogy a szülők a tengerből élelmet szerezzenek a tojásból kikelt kicsinyek számára. A tudósok által B15A-nak nevezett, mintegy 3000 négyzetkilométer területű, hatalmas jégtömb napi 2 kilométeres sebességgel halad előre. Mint a kutató elmondta, az antarktiszi Cape Royds térségében fészkelő Adele pingvineknek a jéghegyet meg kell kerülniük, hogy a sarki tengert elérjék, és hozzájussanak a számukra alapvető táplálékul szolgáló halhoz. „A kerülőúton a pingvinpároknak legalább 180 kilométert kell megtenniük, ami azt jelenti, a hosszú úton gyakorlatilag az összes táplálékot felhasználják, mire visszaérnek a fiókákhoz. Azzal kell számolnunk, hogy az idén született fiókák közül mindegyik éhen pusztul.”

Sanson szerint nem sokkal jobb a helyzet egy közeli, és ugyancsak a jéghegy útjába eső másik fészkelő helyen, Cape Birdön sem, ahol a pingvinpárokra mintegy 100 kilométernyi út vár, ha élelmet akarnak szerezni utódaiknak a tengerből. A kutatók szerint az ott élő mintegy 50 ezer párnak ilyen körülmények között csupán 10 százaléka tudja ezen a nyáron felnevelni utódját.

Az új-zélandi kutatók mindezek ellenére úgy vélik, bár a jéghegy súlyos csapást jelent a térségben élő pingvinekre, és számuk mintegy 70 százalékkal csökkenni fog, a közösségek megmaradnak és a következő évben újra szaporodni kezdenek.

A gigantikus méretű jégtömb nem csupán a pingvinek útját zárja el, de blokkolja három, Új-Zéland által működtetett tudományos kutatóállomás megközelítését is, megakadályozva, hogy a déli sarkvidéki nyár időszakában feltöltsék az állomások élelmiszerraktárait. A wellingtoni kormány már szervezi, hogy az állomásokra egy amerikai jégtörő, illetve egy olasz szállítóhajó eljuttassa a következő fél évre szükséges üzemanyagot és élelmiszert.