A Homo Floresiensis menüje

Jakarta. A kisemberek, akik az Indonéziához tartozó Flores-szigeten éltek 15 ezer évvel ezelőtt, ismerték a tüzet, és sütve fogyasztották a törpe elefánthoz hasonlatos sztegodont. Az első floresi emberke maradványait 2003-ban találták. Ebből a kutatók meg tudták állapítani, hogy a Homo Floresiensis kb. egy méter magas volt, 380 köbcentiméteres kapacitású agya pedig a csimpánzéra hasonlított.

Indonéz és ausztrál paleontológusok nemrég újabb maradványokat fedeztek fel, legalább kilenc különböző embertől származó állkapcsot, karcsontot, síp- és combcsontot, csigolyát, kéz- és lábujjdarabokat. Ezek mind arról tanúskodnak, hogy a hobbitok kicsik voltak, de viszonylag hosszúra nőtt a karjuk. A kövületek mellett kőszerszámokat, tűzmaradványokat is találtak, mellettük sztegodoncsontokat, amelyeken látszottak a szétdarabolás nyomai. Patkány-, denevér-, komodogyík-kövületek is hevertek a közelben elszórtan.

Amikor bemutatták az első megtalált csontvázat, és a paleontológusok kijelentették, hogy a floresi ember csaknem egyidős a jelenlegi emberi fajjal, sok kétséggel találkoztak. Egyesek szerint pigmeus vagy valami rendellenességgel szenvedő példány maradványairól lehet szó. Az újabb leletek azonban csökkentik a szkeptikusok táborát, mert megerősítik: nem egyedi esetről, hanem egy egész embercsoportról találtak bizonyítékokat.