Miért nyüves a cseresznye?

Az Európa egész területén elterjedt, évente egy nemzedéket nevelő légy 3,5–5,0 mm hosszú, teste a toron és a fejen fekete sárga foltokkal tarkított. Szárnya áttetsző, kékesfekete sötét sávokkal. A nyű 4–6 mm hosszú, fehéres színű. Az imágója (kifejlett egyed) melegkedvelő, így maga a rajzás csak a megfelelő, 12 C fok feletti talajhőmérséklet elérése után várható (május vége – június eleje), közhiedelem szerint a Germersdorfi óriás nevezetű fajta zsendülésekor, pirosodásakor kezdődik.

A napsütéses időszakban a kártevő a leveleken pihen és azok levélnyelén található nektármirigyekből táplálkozik. A rajzás után 10–15 nappal lerakja tojásait. Minden nőstény 50–80 tojást tojik, egyenként a még zöld, vagy már színesedő gyümölcs bőre alá. A gyümölcsöt megjelöli egy sajátságos illatanyaggal, elriasztó feromonnal, amely jelzi minden cseresznyelégynek, hogy ez a gyümölcs már foglalt. Ezért nem találunk egynél több nyüvet egy gyümölcsben. A gyümölcsök fertőzöttsége a fa déli oldalán a legmagasabb. Ez azért van, mivel az imágók a fakorona legmelegebb részében tartózkodnak.

A hőmérséklet a lárvafejlődés időtartamát is nagymértékben befolyásolja. A lárva (nyű) a gyümölcsben furkálva fejlődik. Mozgása és táplálkozása következtében a mag körüli részek elpépesednek, elbarnulnak. A károsított cseresznye vagy meggy puha tapintásúvá válik, erjedésbe, rothadásba megy át. A lárvák fejlődése 10–12 napig tart. Kifejlődés után a károsított gyümölcsből a földre vetik magukat, 10–12 cm-es mélységbe befurakodnak, majd ott bábbá alakulnak.

A fák alatti cseresznyebábok száma lényegesen lecsökkenthető, ha a termést hiánytalanul szüretelik, nem hagyják túlérni és lepotyogni. Vegyszeres védekezés esetén különös figyelmet kell fordítani a szer várakozási idejére. Ha tehetjük, használjunk inkább rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű, vagy melegvérűekre kevésbé mérgező szereket. Ilyenek a dimetoát, fention és kinalfosz hatóanyagú készítmények.

A szerző agrármérnök