Ébred a természet, fakadnak a rügyek

Termő és hajtórügyekMinden gyümölcsfán megfigyelhetjük, hogy a vesszők csúcsrügyei a legfejlettebbek, az alattuk lévők kisebbek, és a vesszők tövén egészen fejletlen rügyek helyezkednek el. A tavaszi kihajtás üteme a rügyek fejlettségét követi. A megmetszett vesszőnek a végen álló rügye hozza a legerősebb hajtásokat.Eltéréseket fedezhetünk fel a különböző helyzetben lévő vesszők fejlődési erélye között is. Az egyenesen felnyúló vesszők erőteljesen hajtanak ki, és minél inkább megközelíti a vessző, gally iránya a vízszintes helyzetet, annál gyengébbek rajta a hajtások. A vesszőknek ezt a tulajdonságát használjuk fel a gyümölcsfák gyorsabb termőre fordítására, mert a vízszintes vagy vízszintest megközelítő irányúra kényszerített vesszők a vegetatív hajtások helyett termőrügyeket fejlesztenek.  A tavaszi metszésrőlGyakran tanácsolom a gyümölcstermesztőknek, hogy abból induljanak ki, hogyan reagált a fa a tavalyi metszésre. Volt rá eset, hogy a kertészkedő egy fáról sorra lemetélte a termőképleteket. Amikor megkérdeztem tőle, hogy miért, azt válaszolta: azért, hogy ne mondják, hogy nem csinálok semmit, és arra gondoltam, ezzel csinálom a legkisebb kárt. A termőre fordulást egyéb környezeti adottságok is befolyásolják: a rendelkezésére álló víz, tápanyag, árnyékoltság stb. Mivel magazinunk havonta jelenik meg, és az írások terjedelme is behatárolt, javasolnám a kertészkedőknek, hogy írásaimat őrizzék meg, hiszen a teendők nagy része ismétlődik, és nem szeretném magamat ismételni. Hogy példát is mondjak, egy éve márciusban rajzzal is magyaráztam a karcsúorsó első metszését. Múlt havi számunkban írtam a csemeték első metszéséről s egyben a koronák kialakításáról.  Több alkalommal foglalkoztam a tavalyi áprilisi fagykárral is a gyümölcsösökben. Most, a metszések idején, ismételten arra figyelmeztetném a kertészeket, hogy a gyümölcs nélkül maradt fákról az év közben kinőtt hajtásokat (most már vesszőket) el kell távolítani, mert ha meghagyjuk őket, azok elágazódva nagyon besűrítik a fák koronáját. A vesszők végén lévő lisztharmatfertőzésre is szeretnék újfent figyelmeztetni – amennyiben a fertőzött végeket eltávolítjuk, és ezt a mechanikai növényvédelmi munkát jól végezzük, lényegesen kevesebb permetezésre lesz év közben szükségünk. Gyümölcsfacsemeték ültetése tavasszalNémi előnye van az ősszel elültetett csemetének a tavasszal ültetettel szemben, hiszen októberben, novemberben sok hajszálgyökér fejlődhet rajtuk. A tavasszal telepített fácska ezt behozhatja, ha megfelelő hozzáértéssel ültetjük. Minden kertészkedő jól dönt, ha tavaszra meggondolja magát, és még egy-két fácskát, bokrot ültet a kertjébe. Viszont felhívom a figyelmet arra a szabályra, miszerint almástermésűek után csonthéjast ültessünk, és fordítva, csonthéjas után almástermésűt. Elsősorban olyan gyümölcsfa mellett döntsünk, ami hiányzik, vagy amiből kevés van a kertben.  Hogyan növeljük a család gyümölcsfogyasztását?Elsősorban a nyári almafajtákat ajánlom (Nela, Quinte, Discovery, Prima), ezenkívül ültessünk nyári-őszi körtét is (Hardyho, Konferencia, Clapová, Williamsová). Ha kevés a téli almafa, a rezisztens fajtákból válasszunk, hogy kevesebbet kelljen permetezni (Topaz, Rubinola, Melodie). Bogyós gyümölcsből málnát, ribiszkét, szamócát érdemes ültetni. Gazdaboltok, lerakatok gondolnak az ilyenkori ellátásra is, de érdeklődni kell, mit tudnak ajánlani. Tanácsoltam, hogy a kajszit, őszibarackot ne ültessük el ősszel a végleges helyére, mert nagyon fagyérzékeny. Ha így tettek, és ősszel ideiglenesen elvermelték, vagyis mélyebbre ültették a megvásárolt fácskákat, akkor nem fagytak meg gyökereik, és most már állandó helyükre lehet ültetni őket. Belucz János gyümölcskertész-mérnök