Vetés és a palántanevelés a kertekben

Akkor készíthetjük elő az ágyásokat, ha a talajunk száraz és kellőképpen felmelegedett. Nyirkos időben még várjunk egy kicsit, mert a hideg, nedves talajban a magok és gyökerek megrothadnak.

Ha készítettünk komposztot, és már kellőképpen beérett, szét is szórhatjuk kertünkben. Ezt a minden növénynek erőt adó tápanyagot az összes ágyásra – de a fák, bokrok, rózsák alá és virágágyásokra is – kb. 2-3 cm vastagon terítsük szét, és gereblyével vagy talajlazítóval könnyedén dolgozzuk be a talajba.

Március elején elvethetjük a gumós- és szárzeller, március közepén a paprika, padlizsán, bazsalikom, sárgadinnye és paradicsommagokat is fűtött üvegházban vagy ablakpárkányon elhelyezett szaporítóközegbe.

A rebarbara hajtatásának is itt az ideje: a rebarbara friss hajtásrügyeire borítsunk vödröt, így a szárak gyorsabban fejlődnek majd.

Palántanevelés

Ennek feltételei otthon, a lakásban, verandán, télikertben is adottak lehetnek, de még a legvilágosabb helyeken is nehéz megfelelő minőségű palántát kinevelnünk. A téli hónapokban a fény hiánya és a megfelelő hőmérséklet biztosítása is gondot jelenthet. A lakásban a fény pótlására kevés lehetőség van, de üvegházakban, fóliákban is okozhat problémát a fény nem megfelelő erőssége. Fényhiány következtében a palánták megnyúlnak, megdőlnek, elrúgják a virágot, de akár a virágrügy-differenciálódás is elmaradhat. Újabban a növények fölé helyezett LED lámpákkal is próbálkozhatunk, bár ez a pótmegvilágítás jelentősen megemeli a költségeinket.

Nagyon fontos a hajtatóhelyiségek, fóliák üvegfelületeinek tisztán tartása, ha öreg a fóliánk, cseréljük le. Ha a növényeket jobban szétrakjuk, főként a lombozat növekedésekor, már sokat tehetünk a fény jobb kihasználásáért. A palántanevelő-asztalokra kihelyezett fehér színű fényvisszaverő fóliák is sokat segíthetnek.

Mit vethetünk márciusban?

Ha a zöldségágyásokat előkészítettük, a talajt fellazítottuk, kezdődhet a vetés! Szabadföldbe vethetünk spenótot, lóbabot, feketegyökeret, zöldborsót, sárgarépát, hónapos retket, hagymát, tépősalátát, petrezselymet. A gumós és gyökérnövények, például a csicsóka, a torma és a korai burgonya is ültethető már fagymentes talajba.

Karalábé

Leggyakrabban a fűtetlen termesztő berendezésekben, fóliasátrakban hajtatjuk. A palántákat legjobb 5x5 cm-es tápkockákban kinevelnünk. Csírázáskor ne legyen a hőmérséklet 15˚C-nál alacsonyabb, mert megfásodik majd a növényünk. Fátyolfóliás takarást is használhatunk, de gyengén fűtött fóliában is termeszthetünk. A korai fajtákat 30x25 vagy 30x30 cm-re ültessük ki. Ne alkalmazzunk mélyültetést, ez rontja a minőséget. A tápkocka szintje a talaj szintjével egy magasságban legyen.

A karalábé jó elő-, illetve utónövénynek is. Hajtatáskor rendszeresen szellőztessünk, ennek hiányában ugyanis csak a lombja fog fejlődni, tartós lehűléskor pedig magszárat fejleszthet. Rövid a tenyészideje, folyamatos öntözést és tápanyagellátást igényel, főként káliumot és nitrogént. Az őszi szervestrágyázást meghálálja. Vízhiány esetén elfásul, rendszertelen vízellátáskor gumója felreped.

Tavaszi fokhagyma

Ültetésének idejét alapvetően az határozza meg, hogy mikor tudunk rámenni a talajra. Legjobb a minél korábbi, azaz február végi, március eleji ültetés. Mivel kis lombfelületű, lassú fejlődésű, ezért mechanikai gyomtalanításra van szüksége, ezt nagyobb területen vegyszerekkel, herbicidekkel is elvégezhetjük. Kapálásnál figyeljünk arra, hogy a gyökérzete sekélyen található, ne sértsük meg, mert ez jelentős terméskiesést okoz.

Vírusfertőzésével gyakran találkozhatunk, a beteg növény csökött, zöldessárga foltosodás jelentkezik rajta. Ellene vírusmentes szaporítóanyagot használjunk, a fuzáriumos megbetegedés ellen a gerezdek csávázása, valamint a 4–5 éves vetésforgó betartása segíthet.

Hónapos retek

A retek szaporítási módja az állandó helyre vetés. Magja már 2–3˚C-on csírázni kezd, de leggyorsabban 15–20˚C-on kel ki.

Talajuntságra hajlamos zöldségféle, ezért csak 3–4 év múlva kerüljön vissza ugyanarra a helyre. Mivel apró magvú növény, sekélyen vetjük, és nagyon jó vetőágyat igényel. A magágy felszíne egyenletes, sima, gyommentes, ülepedett és apró morzsás szerkezetű legyen.

A laza, homokos, de tápdús talajt kedveli. Szabadföldön az időjárástól és talajunktól függően már februártól, és szakaszosan egész tavasszal vethető; a vetések közötti idő 1–2 hét legyen. A magokat 2–3 cm mélyre vessük. Laza talajon mélyebben, kötöttebb talajon sekélyebben vetünk. Sortávolsága 15 vagy 20 cm, tőtávolsága 4 cm legyen. Sekélyen takarjuk földdel, és a talajt tömörítsük. Kelés után gyomlálni, kapálni, öntözni és szükség szerint ritkítani kell. A csírázási időszakban sok vízre van szüksége, kikelése után egészen a gumóképződésig megelégszik kevesebbel, majd mikor elkezd kialakulni és növekedni a gumó, ismét nagyobb mennyiségű vizet igényel. A drazsírozott magvetés még több kezdeti nedvességet igényel a csírázáshoz. Árnyékban nem fejlődik.

Fucsek Margit kertészmérnök