Változóban vannak az olvasói szokásaink

JUHÁSZ KATALIN

Az utóbbi évek statisztikáinak tükrében elmondható: változóban vannak olvasói szokásaink. A tavalyi összesítésből például kiderült, hogy az e-könyvek szegmense a magyar könyvpiac legdinamikusabban fejlődő ágazata. Igaz, még mindig csak a piac megközelítőleg 2 százalékát teszi ki, de 2012- höz képest a részaránya így is megduplázódott. Az idei budapesti könyvfesztivál látogatói körében végzett felmérés szerint az olvasók egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud e-könyvet olvasni. A kérdőívet kitöltők csaknem fele már olvasott, további 9 százalékuk pedig rendszeresen olvas e-könyvet. A válaszadók 71 százaléka nő volt, 68 százalékuk felsőfokú végzettségű. Legtöbben a 31–44 évesek (30 százalék) és a 18–30 évesek (28 százalék) korcsoportjából kerültek ki.

Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka inkább választja az e-könyvet. Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amelyet olvasni szeretne.

E-könyvek nyomában

A hazai olvasói szokásokat nem ismerjük, annak azonban utánanéztünk, hol találni magyar nyelvű könyveket a neten. Az ipubs.hu tavaly indult, kiadófüggetlen „e-könyvesbolt”, amely a fapadoskonyvek.hu új verziója. A weboldal számos innovatív technológiai megoldást alkalmaz, melyekkel maximálisan kielégítik a digitális tartalomfogyasztási igényeket. A legtöbb e-könyv fele annyiba kerül, mint ugyanaz a kötet nyomtatott verzióban.

A magyar ember szereti a potyát, nem titok, hogy számos olyan oldal is működik, ahonnan ingyen letölthetők a művek „kalózmásolatai”, nem ritkán alig néhány héttel a megjelenés után. (Az idézett felmérés szerint tízből négy olvasó illegális forrásból is töltött már le e-könyvet.) Mi most maradjunk a legalitás talaján. A Petőfi Irodalmi Múzeum égisze alatt műküdő Digitális Irodalmi Akadémia (dia.hu) a magyar szépirodalom ingyenes mekkája. Adatbázisából a 20. század második felének legjelentősebb prózaírói és költői életművei tölthetők le. 78 szerző műveiből válogathatunk, közülük 33-an élő szerzők, akik évente választanak maguk közé egy-egy új tagot. Ennek az elit társaságnak jelenleg egyetlen szlovákiai magyar tagja van: a Kossuth-díjas Dobos László író.

Sajnos a DIA programozói nem gondoltak az e-könyv-használókra, mert a tartalmakat csak körülményesen lehet átrakni e-könyv-olvasókra.

Hazai helyzetkép

Hazai magyar kiadóink egyike sem foglalkozik e-könyvekkel, a Családi Könyvklub sem kínál elektronikus kiadványokat. A Fórum Kisebbségkutató Intézet által működtetett adatbank.sk címen ugyan találtunk szépirodalmat elektronikus formában, ám ezek régebbi kiadású, utólag digitalizált könyvek.

Szerzői honlapok

Ha a hazai szerzők azt szeretnék, hogy műveik digitális formában is eljussanak a közönséghez, és nem bízzák rá magukat az irodalmi lapok online verzióira, feltehetnek néhány szemelvényt saját honlapjukra. Nézzük, hányan élnek ezzel a lehetőséggel. Nagy meglepetésünkre a két legkomplexebb honlapot két idősebb szerző, Kulcsár Ferenc költő, szerkesztő és Tóth László író, költő, irodalomtörténész jegyzi – mindketten 65 évesek. Mivel Tóth László 2010 óta nem frissítette honlapját, megkérdeztük, mik a további tervei a webes felülettel. „Régi adósságom ez, ígérem, hogy hamarosan ismét elkezdek törődni vele. Sokáig nem is törekedtem arra, hogy saját honlapom legyen, mert tolakodásnak tartottam, hogy így propagáljam magam. Aztán rájöttem, hogy egy íróembertől manapság szinte már elvárja az olvasó, hogy jelen legyen az interneten. Meg aztán érdemes is kihasználni a modern kor vívmányait. A közeljövőben szeretnék feltölteni néhány új szöveget, fotókat, sőt a velem készült tévéinterjúkat is szívesen összegyűjteném, hogy minden egy helyen legyen. Jelenleg egy válogatott verskötetem van fent a honlapon teljes egészében, valamint naplójegyzetek olvashatók” – tudtuk meg Tóth Lászlótól, aki mostanában a Facebook közösségi oldal használatán gondolkodik.

Grafikailag igényes, szép honlapot működtet Juhász R. József, ami nem meglepő, hiszen ő nemcsak költő, hanem képzőművész és performer is. Két kötete olvasható teljes egészében a honlapon, illetve az egyik inkább nézegethető, hiszen vizuális versekről van szó.

A történelmi regényeket író Bíró Szabolcs az egyetlen hazai szerző, akinek honlapja és blogja is van a neten. Rajta kívül még ketten írnak blogot: Pénzes Tímea költő, író, műfordító, valamint Németh Zoltán költő, kritikus, irodalomtörténész.

És ezzel be is fejezhetjük a felsorolást, mert nem akadtunk több hazai magyar szerzői honlapra vagy blogra. Tehát van hová fejlődni ezen a téren, főleg a magyarországi szerzői honlapdömpinghez képest.

Anyagba zárva

Egy fiatal író véleményére is kíváncsiak voltunk. Száz Pálnak eddig két prózakötete jelent meg. „Minden irodalmat hordozó médiummal szemben igyekszem toleráns lenni, a kőtáblától a tabletig. A tabletnek a könyvvel szemben sok előnye van, és azt is tudomásul kell venni, hogy a hipertextus gyakorlatilag átalakította a szöveghez való viszonyunkat. Én személy szerint nem tudok leszokni a nyomtatott könyvről, kell az az érzés, hogy a betű az anyagba van zárva. Szerintem jó lenne, ha minden könyv hozzáférhető lenne elektronikusan is. Most épp egy olyan szövegen dolgozom, amelynél felmerül az elektronikus médium kérdése. Annyi bizonyos, hogy a médium nemcsak eszköz, hanem magára az írás folyamatára is hatással van. Máshogy írok rovással egy botra, máshogy kézzel egy kódexbe, és megint máshogy géppel” – véli Száz Pál.