Tegnap jelent meg az első

A Szlovák Filmintézet és a lapunkat is kiadó Petit Press folytatja a szlovák filmklasszikusok megjelentetését. Korábban a nyolcvanas évek legendás alkotásai közül jutott el válogatás a Sme napilap olvasótáborához, ezúttal a kínálattal egy évtizeddel korábbra nyúltak; a hetvenes évek műszakilag felújított filmterméséből jelentetnek meg tízes DVD-kollekciót.

A tízes listára a keletkezésük idején legsikeresebb, legnézettebb alkotásokat válogatták be, amelyek egyúttal reprezentálják azokat az irányzatokat, utakat is, amelyek a hetvenes évek szlovák filmjére rányomták bélyegüket. Egyes alkotások fel-felvillantják azokat a trendeket és (tabu)té?mákat is (szexualitás, vallásos irányultság), amelyeket a hetvenes évek egyetemes filmmű?vészete, elsősorban a római Cinecitta stúdióiból kikerült alkotások igyekeztek átültetni a szélesebb köztudatba. Természetesen idehaza, a normalizáció időszakában ez a Nyugaton is merésznek és provokatívnak tartott témakör igen gyér sugárban áramolhatott a celluloidszalagról, mégis születtek olyan valóban nagy visszhangot kiváltott, nyíltságukkal „pro?vokatív” filmek, mint az Építs házat, ültess fát.

Félmillió nézőt vonzott a mozikba a tegnap, elsőként megjelent opus, Martin Hollý Magas-Tátrában játszódó kalandos románca, a Réztorony, majd ennek szabad folytatása, a Sastoll. Talpraesett gyermekhősei miatt vált kedvenccé Štefan Uher Ha puskám lenne! című tragikomikus története, amely gyermekszemmel szemléli a második világháborús eseményeket. A Mezei liliomok hősei első világháborús veteránok, akik visszatérve szülőhelyükre, igyekeznek beilleszkedni, ám a kaland és a szabadság utáni vágy is feszíti őket – Elo Havetta filmje lírai tragikomédia, amely Vincent Šikula műve alapján készült. Martin Ťapák Jánošík-paródiája, a Pacho, a hibbei betyár Jozef Kroner felejthetetlen alakításával is a hetvenes évek egyik sikerfilmje volt. Ezekben az években gyakoriak voltak az irodalmi feldolgozások, azok adaptációja felett jobbára fejet hajtottak az ideológiai mértéket megadók: Andrej Lettrich rendező František Hečko „klasszikusából” forgatta Vörösbor című vidéki saga-sztoriját. Dušan Hanák fekete-fehér dokumentumremeke, az Egy régi világ képei után a játékfilm műfa?jában is alkotott olyan színvonalas mozit, amelyet idehaza és külföldön is sikerrel vetítettek. Egy naiv postásfiú és egy szép cigánylány humoros történetét dolgozza fel Rózsaszín álmok című opusában. Erős képi világával és realizmusával mindenképpen a hetvenes évek egyik meghatározó, húzó filmje volt Juraj Jakubisko „szlovák wes?ternje”, a szlovák „vadkeleten” játszódó Építs házat, ültess fát, amely egy tragikus bukással végződő családalapítási kísérlet sztoriját meséli el. (tébé)