Szótár vagy szó tár?

„Szótárat lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb és lelkesebb valami? Benne van nyelvünk összes szava” – írja Kosztolányi Dezső. Nem új keletű jelenség, hogy a művelt ember könyvespolcán szótárak sorakoznak, hiszen ezek olyan kézikönyvek, amelyeket az ember mindennapos munkája, tevékenysége közben használ vagy csak úgy, egy-egy érdekes szó miatt fellapoz. A fenti idézet írója, illetve kortársai és a ma embere közt azonban legalább egy különbség megfigyelhető: Kosztolányiék tollal, ma leggyakrabban számítógéppel írunk. Ahogy az íráshoz használt eszközök változtak, úgy módosult a szótár jellege is. A nyomtatott szótárak mellett megjelentek a számítógépes szótárak, a szótárakat tartalmazó CD-ROM-ok is. Ezek használata egyszerűbb, mint a klasszikus szótáraké, és – nem mellékesen – kevesebb helyet is foglalnak. Mégis kevésbé elterjedtek, közkedveltek, mint „papírtársaik”.

Az CD-ROM-ok melletti másik nagy segítséget az internet és az ott elérhető számítógépes szövegtárak jelentik. Többek között az interneten találjuk a legnagyobb magyar „-tárat”, a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpuszt (http://corpus.nytud.hu) is, amely jelenleg 153,7 millió szót tartalmaz. A szövegtár használata nem korlátozott, a regisztrációs lap kitöltése után bárki használhatja. A KMNyK nem klasszikus értelemben vett szótár, mivel egyrészt nem szavakat, hanem szövegrészeket tartalmaz, másrészt pedig nem ábécésorrendben tárolja kisebb egységeit, a szövegek itt más rendszer alapján vannak csoportosítva, s ezt a rendszert mi kereséskor (használatkor) megváltoztathatjuk, vagy akár ki is iktathatjuk.

Ha szótárban keresünk vagy elektromos szótárral dolgozunk, akkor a művelet bemeneteként egy vagy több szót adunk meg, kimeneteként pedig egy vagy több szót, esetleg magyarázatot kapunk. A megszokott szótárakban történő kereséskor csak a megfelelő szó szótári alakját, jelentését kell ismernünk, így a kimenetkor kapott szóelemek közül kiválaszthatjuk az általunk keresett szót vagy jelentést. A szövegtár ehhez képest mást és többet kínál. Használatakor több szót is megadhatunk, legyen az vonzat vagy szókapcsolat, ezzel is pontosítva a végeredményt, a kimenetet. Szótári kereséskor csak a szó szótári alakjával tudunk dolgozni, szövegtárban történő keresés esetén viszont a szó bármilyen alakját beírhatjuk a keresőablakba. A keresés kimeneteként nem magyarázatot, szinonimát, hanem szövegkörnyezetet kapunk. ĺgy egy egész nyelvet reprezentáló szövegmintán egyebek mellett azt is megnézhetjük, hogy a keresett kifejezés milyen gyakori az adott nyelvben, illetve, változatok esetén (például öt óra tájban ~ öt óra körül ~ öt óra magasságában) megtudhatjuk, melyik változat használata gyakoribb. A szövegtár egyik kiemelten fontos erénye, hogy külön csoportok szerint is kereshetünk, megnézve, hogy a keresett szót hogyan, milyen gyakran használják például a hivatalos nyelvhasználatban vagy éppen az újságokban. Ha érdekel bennünket, arra is fényt deríthetünk, hogy a keresett szó melyik szóval alkot leggyakrabban szókapcsolatot.

Számítógép tárolta adatbázisokról lévén szó, a szövegtárak felhasználhatósága leginkább a szerverek kapacitásától és a számítógépes lekérdezőprogramok kínálta lehetőségektől függ. Javaslom, akinek internet-hozzáférési lehetősége van, próbálja ki ezt a modern szótárat, fedezze fel lehetőségeit. A megrögzött szótárforgatók biztosan értékelik majd az új lehetőségeket, de azt hiszem, a kíváncsi keresők is örömmel „forgatják” majd az internet-korszaknak ezt az új vívmányát.