Szókincsünk változása az új helyesírási szótár tükrében

Előző alkalommal néhány jellegzetes példán keresztül bemutattuk, hogyan tükrözi az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár az utóbbi évtizedben bekövetkezett nagy politikai, társadalmi, gazdasági, sőt művelődési változásokat. Pontosabban: ez volt az eredeti szándékunk, a terjedelmi korlátok miatt azonban csupán a gazdasági élet új jelenségeire vonatkozó szavakból mutattunk be néhányat. Ezért ez alkalommal a többi fontos területet tekintjük át, elsősorban a politikai élet változására, a kereskedelemre és a művelődésre vonatkozó szókincset.

Az új politikai intézményrendszer bevezetésére utaló szókészleti egységek egyike az állampolgári jogok biztosának megnevezéseként használt ombudsman, melynek többféle javasolt magyar megfelelője közül egyik sem terjedt el. „Félsiker”, hogy a nőnemű ombudsman megnevezéseként a szótárba bekerült a hibrid alakulású ombudsnő. – A korábbi rendszernek a másként gondolkodást elnyomó jellege hozott létre egy sajátos kiadványtípust, az ún. szamizdatot. Amint arról a szó orosz eredete is árulkodik, szülőhazája a néhai Szovjetunió lehetett. Sajátos paradoxon, hogy a szamizdat szó épp akkor került be a szótárba, amikor az általa jelölt kiadványtípus megszűnt létezni, azaz a politikai rendszerváltás után: az 1988-as kiadású Helyesírási kéziszótár a szamizdat szót még nem tartalmazta.

Az előző politikai rendszer centralizáló törekvéséből adódóan az államtól független intézmények nem sok teret kaptak. Ennek tükröződéseképpen az alapítvány szócikke még igencsak szegényes az 1988-as kiadású szótárban: csupán a Kazinczy-alapítvány-t tartalmazza példaként. Ezzel szemben az 1999-ben megjelent szótár több konkrét alapítvány nevét hozza példaként, így a Közös Folyónk a Lajta Alapítvány-ét, a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány-ét, A Szép Magyar Nyelvért Alapítvány-ét, a Batthyányi Lajos Alapítvány-ét. Ezenkívül egy közszói összetételt és két szókapcsolatot is tartalmaz: ezek az alapítványtevő, illetve a jótékony célú alapítvány és a közjogi alapítvány.

Inkább a nyelvi divatot, mintsem a politikai változásokat tükrözi a média szó elterjedése ’tömegtájékoztató eszközök’ jelentésben, az angol mass media hatására. Az 1988-ban megjelent Helyesírási kéziszótár még egyetlen példát sem tartalmaz a szónak erre a jelentésére. Ezzel szemben az 1999-ben napvilágot látott Magyar helyesírási szótárban az alapszón kívül megtaláljuk a következőket: médiabirodalom, médiacézár, médiaelemzés, médiaháború, médiakritikus, médiapiac, médiaszakértő, médiasztár, médiatörvény és médiavállalkozás. Itt jegyezzük meg, hogy a média alakot nyelvművelőink egy része többes számúnak tekinti, azon az alapon, hogy a latin nyelvben kétezer évvel ezelőtt az volt, s ezért megbélyegzik a magyar többesjellel ellátott médiák formát. Ám ha a média többes számú alak, egyes számú formára is szükség van, erre viszont a latinos médium nem nagyon alkalmas, mivel erőteljesen az okkultizmus világához kapcsolódik.

A rendszerváltás utáni szókincsnek talán a kereskedelemre vonatkozó része terjedt el leginkább a laikusok közt, méghozzá nemcsak Magyarországon, hanem a szlovákiai magyarok körében is: gondoljunk az olyan szavakra, mint a díler, a diszkont vagy a lízing. A diszkont szót már a korábbi helyesírási szabályzat is tartalmazta ugyan, abból azonban hiányzott még például a diszkontraktár, diszkontáruház és diszkontüzlet. Ami a lízing-et illeti, ezt a szót magyarosan, vagyis kiejtés szerint kell írni: szótárunk az alapalak mellett tartalmazza a lízingel származékszót is, valamint a lízingdíj, lízingrendszer és lízingszerződés összetételeket. A díler szóról érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon elsősorban ’kábítószer-kereskedő’ jelentésben használják, ’üzletkötő’ jelentésben meglehetősen ritka.

Az új gazdasági viszonyok közt nagymértékben megnövekedett a reklám jelentősége. Ezt tükrözi a reklám szóval alkotott összetételek elszaporodása az 1999. évi kiadású helyesírási szótárban. Mintegy 30 szóval bővült a reklám- előtagú összetételek listája a szótárban, köztük a következőkkel: reklámalapötlet, reklámbevétel, reklámblokk, reklámcég, reklámcsomag, reklámfogás, reklámfotó-műterem, reklámháború, reklámhatásfok, reklámhatékonyság-vizsgálat, reklámhordozó, reklámjog, reklámkódex, reklámkorlátozás, reklámmenedzser, reklámpiac, reklámpszichológia, reklámstratégia, reklámtelítettség. A listáról már csak a reklámcsömör hiányzik, pedig épp ez fejezné ki a legjobban sok fogyasztó ezzel kapcsolatos érzéseit.

www. gramma.sk