Szép mese a mély barátságról

TALLÓSI BÉLA

Sébastien és Belle barátságáról annak idején 13 részes sorozat készült, amelyet 1967 karácsonyán sugárzott a Magyar Televízió. Sok mai felnőtt meghatározó gyermekkori élménye lett, köszönhetően az okos bernáthegyinek és a kisfiút alakító Mehdi El Glaoui (ő az írónő fia, aki felnőttként a mozifilmben is szerepel) varázslatos lényének és játékának.

A sikerhez természetesen hozzájárult a finom bájjal ábrázolt megható történet, amely a francia Alpokban játszódik. Idillikus környezetben, ott, ahol égig érnek a hegycsúcsok, ahol káprázatosan fénylik a hó, ahol kristálytiszta a játszin bukdácsoló patak vize, ahol bársonyosan zöld a fű és illatozó, tarka a rét. Itt, a nagyvilág zajától távol, egy békés kis hegyi faluban él az árva Sébastien (Félix Bossuet), akiről egy idős pásztor, César (Tchéky Karyo) gondoskodik. César több társával együtt csapdákat állít a hegyen, hogy elfogja a bestiának kikiáltott kóbor kutyát, amely – ahogy hiszik – éjszakánként a nyájat tizedeli, sőt emberre is támad. Egyiküket, Andrét, a favágót (Mehdi El Glaoui) meg is sebesítette. A bátor, leleményes és nyíltszívű Sébastien, aki nagy kalandvággyal és élvezettel csatangol a hegyi természetben, összetalálkozik a vérengzőnek hitt fenevaddal, amelyről csakhamar kiderül, hogy nem is olyan veszélyes. A kivert jószág Sébastien nyomába ered, a kisfiúhoz szelídül, majd elválaszthatatlan társakká, egymást segítő barátokká válnak: hol a fiú menti a kutyát, hol a kutya a fiút. Ennek a szívet melengető kapcsolatnak a hátterében viszont ordas erők dúlnak. A második világháború a bukolikus nyugalmat árasztó hegyi falucskába is betör. Egy megszálló német hadnagy, egy ellenálló fiatal orvos, Guillaume, valamint a pékségben dolgozó fiatal nő, Angelina jeleníti meg ennek a mesének a szelídségében a zord háborús viszonyokat. A film végére Belle és Sébastien hőssé válik. Az Alpok veszélyes havas csúcsait megmászva segítenek Svájcba menekíteni egy zsidó családot. A barátságról és az igaz érzelmek győzelméről szóló történet ezzel a hősies kitartásból és az önfeláldozó magatartásból is példát ad.

Lassú tempójú, ráérős meséléssel, „mérföldes léptekkel”, átélhető egyszerű kalandokkal halad a film a történet kibontásában. Időt hagy arra, hogy átéljük a gyerek és a kutya kapcsolatának alakulását, azokat a tanulságokat, amelyeket Sébastien leszűr a felnőttek világából, s amelyeket gyermek nézőinek a film kínál. Nincsenek a filmben látványos, nagy akciók, a mozgalmasságot a csodálatosan fényképezett alpesi táj monumentalitása adja – a természeti képek hihetetlen mértékű szabadságot árasztanak. Ebben a hatalmas hegyi univerzumban létezik az a parányi, alig hétéves kisfiú, aki harmóniában él a környezetével, jóságot sugározva olvasni tud a természet jeleiből, jártasan mozog az állat- és a növényvilágban, ugyanakkor azzal, hogy biztosan tudja, mit akar elérni, igézően hat a felnőttekre is.

Élmény a nyomába eredni ebben a régimódi, egyszerű mesében.