Szeminárium Galántán

Galánta. A jubileumi Kodály-évben New Yorktól Tokióig több mint 3000 szimfonikus zenekari előadás hangzott el, és ezek 82 százalékában Kodály Galántai táncok című műve is szerepelt. Ennek kapcsán sok helyen megemlítették a galántai cigánysort, a galántai állomáson csellengő cigányokat, akiktől a világhírű zeneszerző gyerekkorában a hangszer szeretetét tanulta. Kodály nemcsak nagy zeneszerző és nyelvész volt, hanem a földrajzot is átírta. Mindezt a Kodály Kórusok IV. Nemzetközi Találkozójának előestéjén, december 6-án tartott Kodály-szemináriumon hallhattuk a Pázmány Péter Alapítvány galántai székházában.

A Csemadok Galántai TV szervezésében megtartott kétnapos szeminárium bevezetőjében Mézes Rudolf, a választmány titkára felsorolta a 2007-es Kodály-év eseményeit. Hosszú volt a lista, hiszen a szervezők úgy tervezték, a zeneszerző születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett kettős Kodály-évben minden hónapban legalább egy zenei eseményt szerveznek. Közülük megemlítjük, hogy az eseménysorozat zárórendezvényén, a Serkenj fel kegyes nép címmel meghirdetett Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő Kecskeméten megtartandó döntőjében, december 17-én a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola csapata is ott lesz. A Kodály-év galántai eseményei között továbbá mindenképpen említést érdemel a csaknem száztagú Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar fellépése, amely Budapest és Brüsszel között egyetlen határon túli fellépését tartott, Kodály kedvenc mátyusföldi városában. A csütörtöki szemináriumon neves magyarországi vendégek voltak jelen: Gál Tibor, a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója, valamint az ugyancsak pécsi Kertész Attila Liszt- és Bartók-díjas karmester, aki Kodály munkásságát méltatta, valamint beszélt arról is, hogyan éltetik ma is a kodályi hagyományokat.