Szakrális kisemlékeink

Szabó Réka felvételeÚt menti keresztek, szobrok, kis kápolnák – az országutak mellett, falvakban vagy azok határában gyakran felfigyelhetünk hasonló objektumokra, vagyis szakrális kisemlékekre. És bizonyára vannak olyanok is, akik például egy, a lakott területekről aránylag messze eső út menti kereszt láttán elgondolkodnak azon is: vajon hogy került oda, kik állították és miért?

Erre a kérdésre ma már sok esetben egészen pontos választ kaphatunk a komáromi Etnológiai Központnak köszönhetően, hiszen az ott dolgozó szakemberek Liszka József vezetésével már az alapítás évében létrehozták a Szakrális Kisemlék Archívumot, azzal a céllal, hogy az elsősorban magyarok lakta dél-szlovákiai települések ezen emlékeit a teljesség igényével dokumentálják és nyilvántartásba vegyék. „Ezeknek a kisemlékeknek a dokumentálásával hosszú ideig gyakorlatilag semmilyen tudományág nem foglalkozott – mondta a megnyitón Liszka József, a kiállítás rendezője. – Az egyetlen diszciplína, amely részben odafigyelt ezekre az objektumokra, az a műemlékvédelem, illetve a művészettörténet volt, de az is csak a műemlékileg értékes objektumokat igyekezett számba venni, holott nagyon jól tudjuk, hogy ezeknek az emlékeknek a döntő hányada nem művészeti, hanem sokkal inkább művelődéstörténeti szempontból értékes alkotás. És mivel a néprajztudomány alapvetően művelődéstörténeti tudományág, nem esztétikai, hanem művelő-déstörténeti kritériumok alapján végzi kutatásait.”

Az Etnológiai Központ a teljesség igényével igyekszik dokumentálni ezeket a szakrális kisemlékeket. Ami azért is hatalmas vállalkozás, mivel nagyon nagy számban találhatók Dél-Szlovákia területén. „Ezt a munkát gyakorlatilag soha nem lehet befejezni – árulta el Liszka József –, hiszen elég magas mércét állítottunk a dokumentációhoz. Amellett, hogy ezeket az objektumokat a helyszínen leírjuk, lerajzoljuk, lefényképezzük, igyekszünk hozzájuk különféle levéltári forrásokat is gyűjteni.”

A mai napig több mint kétezer objektumot sikerült nyilvántartásba venniük, s ebből a tekintélyes gyűjteményből valóban csupán szerény – ám reprezentatív – válogatás, körülbelül 100 színes felvétel kapott helyet a Brämer-kúriában.

A kiállítás érzékletesen mutatja be az egyes kisemlék-típusokat – képes fa, út menti keresztek, képoszlopok, szentek szobrai, kápolnák, kálváriák, út menti haláljelek – a Csallóköztől a Bodrogközig. Liszka József felhívta a figyelmet arra, hogy ne csupán értékes barokk szobrokra számítsanak a látogatók, hanem egyszerű úti keresztekre is. A felvételeken egyébként érződik, hogy készítőik (Liszka József, L. Juhász Ilona, Antal Dezső, Asztalos Árpád) számára sok esetben nem csupán a dokumentálás volt fontos, hanem a nem nagy értékkel bíró emlékek egyszerűségében rejlő szépségének megörökítése is. S van, amikor még többet is üzen egy fotó. Például az a Mohiban készült felvétel, amelyen a szerény kereszt mögött az atomerőmű betontornyai magasodnak...

A komáromi Etnológiai Központ egy évvel a Szakrális Kisemlék Archívum megalapítása után, 1998-ban rendezett először kiállítást a gyűjteményből Komáromban, a győri Xantus János Múzeummal karöltve, Szakrális kisemlékek a Kisalföldön címmel. Ezt az első válogatást, amelyben a mai Délnyugat-Szlovákia és Északnyugat-Magyarország területéről származó objektumok kaptak helyet, később Pozsonyban, Kassán, Tőketerebesen, majd Budapesten és Csornán is bemutatták. A fokozatosan bővülő dél-szlovákiai kollekciót 2000-ben a kisemlék-kutatók Ausztriában megrendezett nemzetközi konferenciáján is prezentálták, majd vándorkiállítás formájában több magyarországi városban láthatta a közönség.

A mostani, legfrissebb válogatás május 15-éig látható a pozsonyi Brämer-kúriában.